Az olcsó áram záloga a paksi atom (videó)

A Paksi Atomerőműben termelt olcsó és klímabarát villamos energia nélkülözhetetlen. A tavaly előállított bruttó 16 TWh a hazai termelés 47 százalékát tette ki, mindezt úgy, hogy a rendelkezésre álló 2020-as adatok szerint 11,4 forint volt 1 kWh Pakson megtermelt áram, aminek köszönhetően Magyarországon a legolcsóbb a háztartási áramár az Európai Unióban. Mindeközben az import villamos energia részaránya a hazai fogyasztásból 27 százalékot tett ki 2021-ben, ami évek óta jelentős ellátásbiztonsági kockázat – olvasható az Origo cikkében.

Nem véletlen, hogy tavaly az atomenergia megítélése szempontjából fontos döntést hozott az Európai Bizottság: zöld és fenntartható energiaforrásként ismerte el a nukleáris energiát. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése szerint az atomenergia még a nap- és szélerőműveknél is zöldebb. Mindezek alapján egyértelmű, hogy Magyarország számára az atomerőmű által termelt villamos energia klímavédelmi, ellátás- és nemzetbiztonsági, valamint gazdaságossági szempontból is kulcsfontosságú.

Alaperőműre nagy szükség van

Nagy mennyiségben, üzembiztosan, az időjárási viszonyoktól függetlenül, télen-nyáron, éjjel-nappal versenyképes áron és szén-dioxid-kibocsátástól mentesen villamos energiát csak és kizárólag atomerőművekben lehet termelni. Az üzemanyag-szállítások esetében is csak az atomenergia tud valós ellátásbiztonságot biztosítani, hiszen a nukleáris üzemanyag könnyen és kis költséggel készletezhető – az előírások szerint a Paksi Atomerőműnek legalább kétéves tartalékkal kell rendelkeznie. Az üzemanyag könnyen szállítható akár repülőgéppel is. A jelenlegi orosz-ukrán konfliktus közepette például Szlovákiába légi úton már kétszer vittek friss üzemanyagot Oroszországból. Emellett az atomerőművek a gázigények jelentős mérséklésében is segíthetnek, például, ha a két új paksi blokk 2400 MW kapacitása révén megtermelt áramot gázerőművekkel kellene megtermelni, akkor ahhoz 4,5 milliárd köbméter földgázra lenne szükség, a közel felére annak, mint a jelenlegi éves fogyasztás. Tudomásul kell venni azt is, hogy nap- és szélerőművekkel nem lehet ellátásbiztonságot garantálni, hiszen akkor is kell áram, ha éppen nem süt a nap és/vagy fúj a szél. Németországban ilyen esetekben, az igények kielégítése céljából a még üzemelő atomerőművek 100 százalékos üzemeltetése mellett a klímavédelmi szempontból roppant káros szén- és gáztüzelésű erőműveket is csúcsra járatják.

Paks jövője a Paks II. Atomerőmű

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása mindig is stratégiai kérdés volt a felelősen gondolkozó és kizárólag a nemzeti érdekeket szem előtt tartó energetikai szakemberek és politikusok körében. Mindezekre tekintettel, korábban már többször napirenden volt a Paksi Atomerőmű telephelyén építendő új blokkok kérdése. E tervek alapvetően egy vagy két új blokk építéséről szóltak, de az akkori politikai vagy piaci viszonyok miatt ezek nem valósultak meg. Jelentős atomfordulat 2009. március 30-án következett be, amikor az országgyűlés előzetes elvi határozatot fogadott el a paksi telehelyen új nukleáris kapacitás megvalósítása érdekében. 2011-ben az Magyar Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia már egy világos utat jelölt ki a két új paksi blokk megépítésével kapcsolatban, 2014 januárjában pedig konkrét döntés született két, VVER-1200 típusú blokk megépítéséről.

Az olcsó, biztonságos, folyamatosan rendelkezésre álló, s a klímavédelmi célok miatt megkerülhetetlen atomerőmű által megtermelt villamos energiára 40-50 év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. A hazai adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén egész egyszerűen nincs más megoldás, nincs reális, megvalósítható alternatíva.

Hogyan működik egy modern atomerőmű?

Paks II. alapvető nemzetstratégiai kérdés is

A jelenleg is hatalmas import villamos energia részarány már most is rendkívül komoly ellátásbiztonsági kockázatokat hordoz, ugyanis nem tudhatjuk, hogy ez az import meddig és milyen áron áll rendelkezésre. Különösen azért nem, mert a szomszédos országok is hasonló gondokkal és kihívásokkal küzdenek, mint Magyarország. A közeljövőben várhatóan az egész Európai Unió jelentős kapacitáshiánnyal fog szembesülni, amelyet tovább súlyosbítanak az ukrán-orosz konfliktus következményei. A jelentős gázhiány óriási gázárakkal tetézve, a németországi még üzemelő atomerőművek politikai döntés nyomán történő leállítása, valamint a klímavédelmi okokból bezárásra ítélt szénerőművek kapacitásának kiesése tovább nehezíti a helyzetet. Emellett pedig nem feledkezhetünk meg a műszaki vagy egyéb, például politikai okok miatt felmerülő kockázatokról sem. Gondoljunk csak bele, ha nem épülne meg a Paks II. Atomerőmű és nem épülnének meg más, szükséges erőművek sem, akkor kizárólag az importra támaszkodhatnánk.

Hogyan lesz az uránércből télen-nyáron és éjjel-nappal villamos energia?

Arról nem is beszélve, hogy a hazai villamosenergia-igények folyamatosan növekednek, a jövőben pedig a közlekedés zöldítése, valamint a hőszivattyús rendszerek fokozódó elterjedése miatt a gazdaságban még inkább felértékelődik az áram szerepe, miközben a következő években, évtizedekben számos hazai erőmű fog kiesni a termelésből. Éppen ezért a magyar kormány stratégiai célja a kitettség, az import minimalizálása, ugyanis ez szolgálná leginkább az ellátás- és a nemzetstratégiai célok teljesülését.

Kőkorszaki állapotok áram- és gáz nélkül

A Paks II. Atomerőmű politikai és szakmai ellenzői, valamint az orosz gázszállítás azonnali megszüntetését követelők nem gondolnak bele a súlyos következményekbe. A képlet egyszerű: orosz gáz nélkül a magyar gazdaság megroppanna, hiszen ezt a forrást nem lehet nemhogy egyik napról a másikra, de még pár éven belül sem kiváltani. Egész egyszerűen azért, mert nem állnak rendelkezésre más, olcsó források és az ehhez szükséges infrastruktúra sem. A két új paksi blokk nélkül felkészülhetnénk az áramkorlátozásokra és a többszörösére emelkedett áramárakra is. Évente párszor gyertyafény mellett vacsorázni romantikus, de a hét minden estéjén...

Tavaly már ízelítőt kaphattunk a kapacitás- és áramhiány súlyos következményeiből, amikor egy hajszál választott el bennünk az európai villamosenergia-rendszer teljes összeomlásától (erről itt és itt ehet olvasni). Texasban tavaly februárban az emberek a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy mit jelent az extrém hideg téli időjárás, több napon át tartó áramkimaradással. Nem volt se világítás, se fűtés, iható víz, leálltak a szennyvíztisztítók, a házakban szétfagytak a vízvezetékek csövei, és emberek tucatjai haltak meg. Olyan család is akadt, amely a saját gépkocsijának a fűtését egy csövön keresztül vezette be a házba annak érdekében, hogy legalább így „csatornázzanak" be némi meleg levegőt, miközben a szomszéd benzines aggregátorából kapott áram felhasználásával tudtak csak televíziót nézni, vagy éppen világítani, amíg el nem fogyott a benzin. Németországban már tavaly arra készítettek fel az embereket, hogy mit tegyenek gáz- és fűtéskimaradás esetén. Az oktatóvideóban azt mutatták be, hogy hogyan kell virágcserépből, gyertyák segítségével rögtönzött kályhát készíteni. Svédországban pedig arra kérték a fogyasztókat, hogy ne porszívózzanak, mert nem volt elég áram...

Mindezekre tekintettel a hazai ellátásbiztonság garantálása, az import villamosenergia-szükséglet jelentős mérséklése érdekében feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül, folyamatosan képesek villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más, például - a kormányzat által támogatott - naperőművet is kell építeni. Csak így tartható fenn a hazai fogyasztók biztonságos áramellátása és teljesíthetők a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy földgáz nélkül – amely térségünkben szinte kizárólag orosz gáz - nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió is súlyos helyzetbe kerülne...

Globális és európai helyzetkép

Egyre több ország ismeri fel az atomenergia rendkívüli jelentőségét a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági, valamint a versenyképességi célok elérésében. Jelenleg 51 atomerőművi blokkot (márciusi adat) építenek az egész világon, és a következő évtizedekben mintegy 440 új blokk üzembe állítását tervezik. Az Európai Unió egyre több tagországa dönt úgy, hogy meghosszabbítja a már meglévő atomerőművi blokkjainak üzemidejét, esetleg újak építését tervezi: Franciaország és Magyarország mellett az Egyesült Királyság, Finnország, Szlovénia, de például idesorolhatjuk Csehországot, Romániát és Lengyelországot is. Mindeközben jelenleg is az atomenergia az európai klímabajnok.

Belgiumban március 18-án a szövetségi kormány az orosz-ukrán válság következtében elszabaduló óriási energiaár-növekedés miatt úgy döntött, hogy egy évtizeddel elhalasztja két atomerőművi egység 2025-ös végleges leállítását.

Németország eddigi megújulópárti és atomellenes energiapolitikája teljes kudarc. Az orosz-ukrán konfliktus előtt az atomerőművek és a szénerőművek leállítása, valamint az időjárásfüggő megújulók kiszabályozásának szükségessége miatt a gázerőművekre kívánták a hangsúlyt fektetni. Most egyre többen emelik fel a szavukat az áram- és gázhiány, valamint a sokkoló energiaárak miatt a még üzemelő atomerőművi blokkok üzemidő-hosszabbítása mellett. Mindeközben nagyon úgy tűnik, hogy a német szövetségi kormány nagyon szeretné már lezárni a még üzemelő atomerőművek végleges bezárása ellen folyó vitát, amelyet saját maga kezdeményezett. Ugyanakkor egyre fokozódik a nyomás a döntés megváltoztatására. A CDU Gazdasági Tanácsa szerint az atomerőművek esetleges üzemidő-hosszabbítását be kell vonni az energiapolitikai vitába, hiszen a jelenlegi katasztrofális helyzetre való tekintettel minden rendelkezésre álló áramtermelési mód fontos, így az atomenergia is. Sőt a tanács szerint a szénerőművek biztosította áramtermelést „legalább 2038-ig" folytatni kell...

Eközben Németországban például már gyárak állnak le a magas áramárak miatt. Elsőként a bajorországi Lech acélmű szüntette be az acélgyártást. Az ok prózai: a villamosenergia-költségek olyan magasak lettek, hogy a gyártás már egyáltalán nem gazdaságos. A súlyos áramhiány miatt növekszik a szénerőművi termelés, tartalék erőműveket is beindítanak. Mégis március 23-án délelőtt hatalmas áramhiány volt a németországi állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn villamosenergia-hálózatában. Az ok prózai: nem állt rendelkezésre elegendő áram, a Deutsche Bahn Németország jelentős részén több órán keresztül leállította a vasúti teherforgalom nagy részét.

Ugyanakkor az éremnek két oldala van. Néhány nappal ezelőtt egy német közigazgatási bíróság – környezetvédők „kérésére" – úgy döntött, hogy a Jänschwalde külszíni bánya működési engedélyét csak 2022. május 14-ig adja meg. Ezzel csak az a baj, hogy ez a bánya táplálja Németország harmadik legnagyobb szénerőművet, a Jänschwaldet, amelynek beépített kapacitása közel 3000 MW. Azaz ennek kiesése tovább súlyosbítaná a német energiahiányt...

A jelen energiapolitikai döntései alapvetően határozzák meg a jövőnk alakulását, ezért, ha felelősen állunk a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok teljesítéséhez, akkor az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára feltétlenül szükség van. Magyarország, a világ egyre több országához hasonlóan, ezt az utat választotta. Ne engedjük, hogy erről ideológia-vezérelt „zöld" politikusok letérítsenek minket!

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

Borítókép: Paks hazánk „energiaszíve” (Hárfás Zsolt)