Egy be nem teljesült amerikai álom nyomában

Jósa Attila

A román labdarúgás legeredményesebb időszakát bemutató dokumentumfilmet, a Hajrá Románia! – Az aranygeneráció története című alkotást szerda este mutatták be Nagyváradon, a Lotus Centerben található Cinema Palace moziban. A nagyváradiak kiváltságos helyzetben voltak, mert elsőként láthatták a Claudiu Mitcu által rendezett, Andrei Crăciun forgatókönyve alapján készült filmet, mivel az alkotók, de az egykori játékosok is ragaszkodtak ahhoz, hogy a sikeredző Jenei Imre városában kerüljön sor az első vetítésre. Jenei jelenlétével is emelte az est fényét, de elfogadta a szervezők meghívását az 1990-es olaszországi világbajnokságon válogatott kerettag Muzsnay Zsolt, ahogy az egykori klasszisok táborát erősítette Alexandru Boc, Ovidiu Lazăr, Viorel Vancea és Zeno Bundea is. A Hajrá Románia! – Az aranygeneráció története egészen a nyolcvanas évek elejéig kalauzolja vissza a nézőket, abba az évtizedbe, amely során a román klubfoci a nemzetközi szinten is sikeres tudott lenni, az UEFA Kupa elődöntőjéig jutó Krajovai Universitatea, a BEK-ben elődöntőző Bukaresti Dinamo és a legfontosabb sorozatot 1986-ban, Sevillában megnyerő Steaua révén. A válogatott teljesítménye messze elmaradt a klubcsapatokétól, amit a pártvezetés sem hagyhatott szó nélkül, így Jenei Imre már úgy vette át a Trikolórok irányítását, hogy egyértelműen az 1990-es világbajnoki szereplés volt megfogalmazva célkitűzésként. A dokumentumfilm részletesen kitér a sikeres 1989-es selejtezőket követő decemberi romániai eseményekre és az azt követő „vadkeletre” is, melyet most egy másik perspektívából is megismerhetünk az akkori élsportolók emlékei alapján. Mai szemmel nézve elképesztően „sűrű” időszak volt ez Románia történelmében, 1990. június 9-én még a szovjetek elleni 2–0- ás világbajnoki sikert ünnepelték a főváros utcáin a tömegek, ahol június 13–15. között már a Zsil-völgyi bányászok „tettek rendet” azok között, akik Ion Iliescu leváltásáért tüntettek, így nem véletlen, hogy a reményvesztett társadalom a válogatott sikereiben keresett „menekülőutat” a hétköznapok kilátástalanságából. A filmből az is kiderül, hogy a világbajnokságon tartózkodó Hagiék tudtak a bányászjárásról, de a helyzet súlyosságáról nem tájékoztatták őket kellő alapossággal. 

Mi lett volna, ha? 

A dokumentumfilmben a legnagyobb szerepet természetesen az 1994-es világbajnokságon negyeddöntős válogatott amerikai kalandja kapta. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a román csapat, bár többször is hatalmas esélyt kapott a sorstól a svédek elleni meccsen, végül nem jutott elődöntőbe. Ahogy a történelemben, úgy a labdarúgásban is a „mi lett volna, ha” kérdés általában értelmetlen, de erről mintha megfeledkeztek volna az alkotók. Mi lett volna, ha Ilie Dumitrescu jobban figyel a jobb oldalról folyamatosan ívelgető Roland Nilssonra, vagy ha Iordănescu kapust cserél a tizenegyespárbaj előtt? Mi lett volna, ha Lăcătuş is utazhat Amerikába? Akit érdekelnek a válaszok, március 1-jétől (mától) megtekintheti a filmet a Cinema Palace moziban.