Az Érmihályfalvi Unirea nyerte az I. Rencz Csaba-emléktornát

Jósa Attila

Az U11-es csapatok számára kiírt tornát a két évvel ezelőtt elhunyt érmihályfalvi újságíró, egykori kollégánk, Rencz Csaba emlékének ajánlották a szervezők, aki munkássága során kiemelt helyen kezelte a helyi sportklub életét. Tíz csapat vett részt a megmérettetésen, melyek az ünnepélyes reggeli megnyitón egy tiszteletkört tettek a Praszler Gyula stadionban, majd felsorakoztak meghallgatni az ünnepi beszédeket. Az egybegyűlteket elsőként Nyakó József, leköszönő érmihályfalvi polgármester üdvözölte, aki kiemelte az utánpótlássport fontosságát, valamint beszámolt arról is, hogy Érmihályfalván az uszoda átadásával hamarosan olyan sportágakban is kipróbálhatják magukat a fiatalok, mint az úszás és a vízilabda. Az infrastruktúra kapcsán Nyakó hozzátette, hogy egy új sporttelep is meg fog épülni a közeljövőben, ahol kézilabdapálya, villanyfényes és műfüves labdarúgópályák és öltözők is rendelkezésre állnak majd a legmodernebb feltételek szerint. Karsai Attila polgármester megköszönte az emléktorna szervezőinek a kezdeményezést, hozzátette, hogy igazán méltó nevet találtak a rendezvénynek, hiszen Rencz Csaba neve az általa íródott cikkek, naprakész tudósítások révén mindenkiben egy életre bevésődött. „Bár sokszor könnyedén mondjuk, hogy pótolhatatlan ember nincs, de igen, van ilyen az életben!” – mondta Karsai. A megnyitóünnepségen beszédet mondott az egykori munkatársak részéről Dérer Ferenc, aki felidézte Rencz Csaba újságírói pályafutásának kezdeteit. „Csaba egy rendkívüli tehetségű újságíró volt, ami ritkaságszámba ment a Bihari Naplónál is, hiszen nem mindenki tud olyan szép esszéket és jegyzeteket írni, mint ő tudott, nem véletlen, hogy könyvei jelentek meg. Nagyon sajnáltam, amikor elhunyt, nem is tudom feldolgozni soha, és nemcsak én vagyok így, hanem az összes volt kollégája. Emléke legyen áldott, nyugodj békében, Csaba!” – zárta gondolatait Dérer Ferenc.

Őt Boros Péter követte a sorban, aki elmondta, hogy Rencz Csabát mindig is az odaadás, a teherbírás jellemezte, ezt állítva példaként a fiatal labdarúgók elé, hiszen a Bihar Megyei Labdarúgó Egyesület titkára szerint a tehetség csak akkor ér valamit, ha befektetett munkával párosul.

"A családunk nevében szeretném megköszönni a szervezőknek, hogy megvalósulhatott ez a rendezvény, és hogy időt, energiát nem sajnálva létrehozták ezt a futball-bajnokságot. A mai nap szóljon a fociról!" – szólt röviden a jelenlévőkhöz Rencz Norbert, a bajnokság névadójának fia. 

A rendezvény szakmai mentoraként Belényesi Miklós köszöntötte a résztvevőket. A több mint száz NB 1-es mérkőzéssel rendelkező támadó elmondta, rég nem látott ennyi gyereket a mihályfalvi sportpályán, és örül annak, hogy jó kezekben van a helyi utánpótlás.

Érmihályfalvi diadal

Ezt követően a labda vette át a főszerepet, Varga Róbertnek, a Zelk Zoltán Gimnázium igazgatójának, egyben a rendezvény műsorvezetőjének folyamatos útmutatása mellett két pályán zajlottak a küzdelmek. A torna ünnepélyes kezdőrúgását Rencz Csaba unokája, Zöld Ádám végezte el. A szervezők két csoportra osztották a mezőnyt, így öszszesen húsz csoportmeccset bonyolítottak le a délelőtt folyamán. A fiatal labdarúgók becsületére legyen mondva, a nyári kánikula ellenére is hatalmas elszántsággal vetették bele magukat a húszperces mérkőzések forgatagába. Gyula Lehel főszervezőtől, a rendezvény ötletgazdájától megtudtuk, ezt elkerülendő, a következő években megpróbálják májusra áthelyezni a tornát. A csoportmérkőzések végeztével két budapesti labdazsonglőr, a gyermekek körében hatalmas népszerűségnek örvendő Nabil Hamza és társa ejtették ámulatba produkciójukkal a közönséget, majd egy dekázóversenyt is rendeztek, ahol végül a mihályfalvi Keresztúri Sebastian bizonyult a legügyesebbnek. Ezzel párhuzamosan Rencz Csaba egykori csapattársai, barátai is megmérkőztek egy gálamecscs keretében, így emlékezve meg elhunyt sporttársukról. A szervezők a résztvevő csapatok megvendégeléséről is gondoskodtak, a freestyle-bemutatót ebédszünet követte, ezután pedig következhettek a helyosztók. A döntőbe a csoportmeccseken két százszázalékos teljesítményt nyújtó együttes, a házigazda Érmihályfalvi Unirea, illetve a Nagykárolyi Victoria került. A két csapat gólt sem kapott a délelőtt folyamán, és ez végül a döntőben sem történt másként. Bár mezőnyben némileg fölényben játszottak a nagykárolyiak, de a korosztályát meghazudtoló színvonalon teljesítő kapus, Máté Bence parádés védéseivel életben tartotta az Unirea reményeit.

A gól nélküli döntetlen után büntetőkkel dőlt el a kupa sorsa, melynek során Fele Sándor tanítványai céloztak pontosabban, és 3–2 arányban megnyerték a párbajt. A díszes trófea talapzatára így elsőként az Unirea neve lesz felvésve, de a szervezők természetesen egyéni díjakat is kiosztottak. A gólkirályi címért folytatott versenyben két krasznai, Balla Simon és Gál-Géczi Ábel végzett az élen, a torna legjobb játékosának Szabó Noelt, a Victoria játékosát választották, míg a legjobb kapusnak járó különdíjat „természetesen” az érmihályfalvi Máté Bence nyerte el.