Stadionügy: Ghencea, Steaua, Jenei vagy a Constantin nevet viseli majd?

Farkas Á. Zoltán

A létesítmény elnevezésének ötlete Anghel Iordănescutól származik, aki egykoron a Bukaresti Steaua Bajnokcsapatok Európa Kupája-győztes együttesében játékosa és másodedzője volt Jenei Imrének, majd az 1990-es világbajnokság után – Jenei lemondását követően – ő maga vette át a román válogatott, az úgynevezett „Aranycsapat” irányítását, amely az 1994-es, Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon az ötödik helyen végzett. Csak néhány emlékezetes percet elevenítenék fel a harminchat évvel ezelőtti, kontinensek közötti viadalról: a csoportkörben Románia előbb legyőzte 3–1 arányban – a brazil Pelé által már a megmérettetés előtt világbajnoknak kikiáltott – Kolumbiát (gólszerzők: Răducioiu 2, Hagi, illetve Valencia), majd Dan Petrescu találatával a házigazda Egyesült Államokat is, és annak ellenére, hogy veszített 4–1 arányban Svájc ellen (gól: Hagi), csoportelsőként utazhatott a nyolcaddöntőbe. Ott pedig a D csoportból – Nigéria és Bulgária mögött – legjobb harmadikként továbbjutott Argentína várt a román együttesre, amelyben azonban már nem léphetett pályára a korábbi meccseken eltiltást érő lapokat összeszedett Maradona. Ezt pedig könyörtelenül ki is használta a román nemzeti csapat, amely Ilie Dumitrescu két, illetve Hagi egy góljának köszönhetően 3–2 arányban legyőzte a négy évvel korábban vb-ezüstérmet nyert dél-amerikai alakulatot. A világsajtó ekkor már nem a brillírozó spanyolokról, svédekről vagy bolgárokról (előbbiek Svájcot verték 3–0-ra, az Észak-Európai ország Szaúd-Arábiát küldte haza 3–1-gyel, míg keleti szomszédaink Mexikót ütötték el a továbbjutástól egy hosszabbításos mérkőzésen), illetve a házigazdákat egy góllal búcsúztató brazilokról, meg a belgákat éppen csak legyőző (3–2) németekről, illetve az Írországot kiejtő Hollandokról (2–0) vagy a Nigéria ellen hosszabbításban továbbjutó olaszokról volt hangos, hanem a román aranycsapattól. Az argentinok legyőzését követően ugyanis a világsajtó vb-gőzelemre esélyesnek kiáltotta ki a román válogatottat.

És ezt már kezdték is elhinni a fiúk, amikor következett a Svédország elleni negyeddöntő (a két válogatott a világbajnokság előtt barátságos találkozón megmérkőzött, s akkor 2–1 arányban nyert a Iordănescu-csapat), és a legjobb nyolc között Brolin szerzett vezetést a svéd válogatottnak. Hiába egyenlített a 81. percben (a rendes játékidőben: 1–1) Răducioiu, majd szerzett vezetést a 101. percben, a ráadás második felének utolsó percében Prunea alászaladt egy előre ívelt labdának, Kennet Andersson pedig befejelte az egyenlítő, végül a büntetőket eredményező 2–2-t érő gólt. A tizenegyes-párbajban az északiak részéről csak Mild, román részről viszont Dan Petrescu és Miodrag Belodedici is hibázott, így a svédek 7–6-os összesítéssel jutottak az elődöntőbe, ahol a Hollandiát 3–2 arányban legyőző Brazília várt rájuk…

Románia mellett egy másik kelet-európai válogatott, Bulgária is csodákat művelt az egyesült államokbeli világbajnokságon: csoportját megnyerve, a nyolcaddöntőben Mexikót, majd nagy meglepetésre a negyeddöntőben – a minden világbajnokság előtt titkos esélyesnek számító – Németországot „gyűrte le” 2–1 arányban. Ugyanebben a szakaszban Brazília nem kegyelmezett Hollandiának (3–2), míg Olaszország Spanyolországnak (2–1).

Az elődöntő azonban már túl „nagy kabátnak” bizonyult a két meglepetés-válogatottnak: Bulgária Olaszországtól szenvedett 2–1 arányú vereséget, míg a svédeket a brazil Romario-gól (1–0) „küldte” a bronzmeccsre. Ami a végkifejletet illeti, a bronzcsatát a svédek sima 4–0-ra megnyerték Bulgáriával szemben, a Brazília és Olaszország közötti döntő azonban rengeteg izgalmat hozott. A magyar Puhl Sándor által vezetett találkozón a rendes játékidőben, sőt a 2x15 perces hosszabbításban sem született gólt, így jöhetett a lutri, az orosz rulett, azaz a büntetőpárbaj. Az első körben Baresi, majd a másik oldalon Márcio Santos is hibázott, így maradt a 0–0. A következő két körben mindegyik csapat játékosa (Albertini és Evani, illetve Romário és Branco) értékesítette a büntetőt, majd 2–2-nél az olasz Massaro tizenegyesét védte a kapus, viszont a brazil Dunga nem hibázott (2–3). Az ötödik olasz végrehajtó Roberto Baggio volt, aki fölé lőtte a labdát, így az utolsó brazil játékosnak már nem kellett 11-est rúgnia, Brazília 3–2 arányban megnyerte a világbajnokságot! A legszebb talán mégis az volt, hogy a román „Aranycsapat” – itt-ott Jenei Imrének is „benne volt a keze” a nemzeti tizenegy gerincének felépítésében – az ötödik helyen zárta az 1994-es kontinensek közötti viadalt.

A Steua a Jeneiben?

De ideje visszatérjünk a jelenbe, ugyanis a volt román labdarúgó szövetségi kapitány, Anghel Iordănescu örömmel nyugtázta azt, hogy hamarosan elkészül a Ghencea negyedben az új stadion, amelybe hosszú évek után visszatérhet a FCSB is, akár a negyedosztályos Steauát „váltva” hétről hétre. Sőt, már arról is szól a fáma, hogy a két együttes egybeforr, és az I. Ligában szereplő FCSB visszakapja a Steaua nevet, amelyet Európában még mindig jobban ismernek futball-berkekben, mint bármelyik romániai együttest, kivéve talán a Kolozsvári CFR-t. „Mindannyian boldogoknak kell lennünk abban a stadionban, függetlenül attól, hogy ragaszkodunk-e egy csapathoz vagy sem” – nyilatkozta Anghel Iordănescu, aki úgy véli, hogy a létesítménynek mielőbb nevet kell adni. A korábbi válogatott edző fejében két név is felmerült: az egyik a Nagyváradon élő Jenei Imréé. Szerinte Jenei még az 1990- es évek elején megalkotta az „Aranycsapat” gerincét, neki csak néhány poszton kellett „javítgatnia” ahhoz, hogy a román nemzeti tizenegy világverő csapattá alakuljon. Iordănescu úgy véli, hogy a stadion nevét a katonai klub legendájának kell viselnie, ezért gondolt Jenei Imrére, illetve Gheorghe Constantinra.

A nyolcvanhárom esztendős Jenei Imre jelenleg is Nagyváradon él, játékos pályafutásáról tudni kell, hogy az Aradi UTA csapatában kezdett el futballozni mint védekező középpályás, majd a CCA-ban (a mai Steaua) folytatta karrierjét, de tagja volt a török Kayserispornak is. Tizenkét alkalommal szerepelt a román válogatottban, edzőként pedig a román és a magyar nemzeti együttest vezette a kispadról, továbbá kisebb-nagyobb sikerekre vezette a Bukaresti Steauát, a Nagyváradi Bihar FC-t, a Târgoviştei Chindiát, a görög Panioniszt, majd a Craiovai Universitateát.

Constantin is képben

Gheorghe Constantin (77 éves) egy másik szimbóluma a Steaua-klubnak, labdarúgó karrierje során a Bukaresti Venus, a Szászrégeni Avântul, a Jászvásári CFR, a Máramarosszigeti CFR, a Bukaresti Steaua és a Kayserispor csatára volt. Három alkalommal volt a román első osztály gólkirálya (1960, 1961, 1962), négyszer (1955, 1961–62, 1965–66, 1966–67) nyerte meg a Román Kupát, és a Steaua edzőjeként is elhódította azt egy alkalommal.

Joguk van hozzá

„Ha megépül az új stadion, a FCSB-nek, akárcsak minden más csapatnak, joga lesz játszani az új Steaua stadionban” – jelentette ki hétfőn Ionuţ Stroe ifjúsági és sportminiszter. A miniszter bejelentése válasz volt Gheorghe Becali, a FCSB tulajdonosának abbéli kifogására, hogy a Steaua szurkolói nem látják szívesen az együttesét a létesítményben. „Ha a stadiont állami pénzből építik, akkor bárki játszhat ott, természetesen ha kifizeti a bérleti árat. A stadion ugyan továbbra is a Nemzetvédelmi Minisztérium kezelésében lesz, de ez senkit nem fog akadályozni abban, hogy kibérelje azt” – nyilatkozta Stroe.

Gyulai szkeptikus

Jenei Imrét telefonon kerestük a felröppent hírrel kapcsolatban. Éppen pihenőidejét töltötte, a hívásra Jenei Imre felesége, Gyulai Ilona egykori vívó világbajnok válaszolt, aki elmondta, „hivatalosan senki nem kereste meg Imrét ezzel kapcsolatban, és a jelenlegi helyzetben nem hiszem, hogy a férjemről mostanság létesítményt neveznének el, még akkor sem, ha a fővárosban élő barátai, tisztelői indítványozták is ezt!”

A borítóképen: Jenei Imre