7 órája
Névadóját ünnepelte a Tibor Ernő Galéria
A 33. Festum Varadinum keretében az idén 35 éves nagyváradi Tibor Ernő Galéria művészei önálló tárlattal tisztelegtek névadójuk, Tibor Ernő munkássága előtt.
Ciucur Losonczi Antonius
A május 14-én, szerda este megnyílt időszakos kiállításon a tagok (Balajti Károly, Barbici Éva, Bányai-Szabados Katalin, Csathó Töhötöm, Csáki Enikő, Csordás Piski Ibolya, Czentye Andrea, Gavrucza Tibor, Gheorghe Pál, Lantos Enikő, Marian Noémi Éva, Márton Katalin, Mierluţiu Emilia, Nyitrai Károly, Popon Krisztina, Rob Ibolya, Treier Erzsébet, Ujlaki Ildikó, Vassy Erzsébet) olyan alkotásokat mutattak be, melyeket a képzőművész szellemisége és művészi öröksége inspirált.
A tárlat a múlt és jelen párbeszédén keresztül kínál betekintést a galéria közösségének sokszínű világába
– fogalmazott a vernisszázson megjelent szép számú érdeklődőt köszöntő Csathó Töhötöm, a Kanonok sori Tibor Ernő Galéria jelenlegi művészeti vezetője.
A zsidó származású Tibor Ernő életéről Marian Noémi Éva képzőművész, tanárnő beszélt. Elhangzott, hogy 1885-ben született Fischer Tibor Ernő néven. Iskoláit a szülővárosában végezte, ahol felfedezték rajztehetségét. Környezete bátorítására folytatta művészeti tanulmányait. 1904–1905-ben a budapesti Művészeti Akadémia növendéke volt. Szorgalmasan tanulmányozta, másolta nagy művészek alkotásait, mely módszer a hagyományos, naturalista oktatás jellemzője volt. 1906–1907-ben Párizsban tanult a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal ösztöndíjasaként, a híres Julian Akadémián, melynek zárókiállításán második díjjal jutalmazták. A 19. század második fele, illetve a 20. század avantgárd irányzatai, a természet megfigyelése, a merev, akadémiai korlátok elhagyása, az egymás után megjelenő modern művészeti irányzatok mind hozzájárultak Tibor Ernő festői egyéniségének kibontakozásához. Szoros barátság fűzte a Nagybányai Iskola plain-air festőihez. Majd tanulmányai során a nyugat-európai festészet korszerű felfogása befolyásolta a látásmódját. Munkásságára főleg az impresszionizmus hatott. Kedvelt témái a portré, a szintetikus tájképek, a zsánerképek, ember és természet kapcsolata.
Számos egyéni és csoportos tárlaton vett részt az évek folyamán, bel- és külföldön egyaránt. 1907-ban a nagyváradi városháza dísztermében állították ki alkotásait. A várban 120 festményét lehetett megtekinteni. Magán-festőiskolát nyitott a Fekete Sas-palotabeli műtermében. 1909-ben tanulmányutakat tett Franciaországban, Olaszországban, Németországban. Az első világháborúban a fronton is folytatta festői tevékenységét. 1926-ban bukaresti kiállítása alkalmával a román állam megvásárolta egyik munkáját. 1928–1930 közt folytatta utazásait az országban és külföldön. 1932-ben a Nagyváradon létrehozott Művészek Baráti Köre alelnökének választották. 1937-ben jubileumi egyéni kiállítása nyílt. 1944-ben deportálták és a holokauszt áldozata lett, neve már posztumusz szerepelt a Bukarestben megjelent festők katalógusában. Napjainkban a Körösvidéki Múzeumban őrzik munkáinak egy részét.
A galéria történetéről
A Tibor Ernő Galéria történetét Bányai Szabados Katalin ismertette. Felidézte, hogy a névadás ötletét Toró József festőművésznek köszönhetik, és Csiki János építész, grafikus, műkereskedő bukkant egy romos pincére a Kanonok soron, amit egyévnyi önkéntes munkával tettek rendbe. Matos Ferenc kanonok megengedte, hogy elfoglalják a pincét, a helyiség bérmentes használatát viszont már Tempfli József és Böcskei László megyés püspökök biztosították számukra. A beszámolóban ezután szó esett arról, kik vezették az évek folyamán a galériát azután, hogy a Rob művészházaspár (Ibolya és Tibor) nem vállalta ezt, és milyen kulturális eseményeket szerveztek, illetve rendezvényeken vettek részt, az elmúlt három és fél évtizedben legalább ezer ilyen alkalom volt.
A vernisszázson fellépett a Duo Sola Fide, vagyis Thurzó Sándor József brácsaművész és Fórián Andrea írónő.