Szembemenni az öröklött értékrenddel

Pikó Stefánia

Hét nő és egy férfi – hétköznapi emberek, különbözőek, de mindegyikük életében felmerül a gyerekvállalás kérdése és mindegyikük másképp gondolkodik róla. Ezekkel a nézetekkel, külön (és mégis egymást keresztező) történetekkel ismerkedhetünk meg O. Horváth Sári Gyerekjáték című kortárs drámájában, Szilágyi Bálint rendezésében. A nők között van tizenhat éves, akit megerőszakoltak és terhes maradt, van, aki már édesanya, feleség, és azon gondolkodik, hogy elhagyja a családját, van rákból kigyógyult, aki azért akar gyereket, mert nem lehet neki, és ott van a férfi, Tamás (Szabó Eduárd), aki orvos, családapa sok-sok szeretővel, és testvére a megerőszakolt lánynak.

Ebben a darabban a nők a gyerekvállalás olyan vetületeit világítják meg, olyan gondolatoknak adnak hangot, amelyekről nagyon sokan egyáltalán nem mernek beszélni, mert nem konvencionális, nem elfogadott. A Pitz Melinda által alakított nő kerek-perec kimondja, hogy sosem szeretne gyereket, idővel pedig döntésének lélektani magyarázatára is fény derül, így talán még azok is kezdik megérteni őt, akik az elején ellenszenvesnek tartották. A családanya (Gál Ágnes) időközben jön rá, hogy ő igazából azért akart gyereket, mert hiszen már gyermekkora óta erre nevelték, tudat alatt – mert a kislányok babáznak és főzőcskéznek. Azt azonban nem mondják el, hogy az igazi gyereket nem lehet csak úgy félretenni, ha meguntuk vagy épp nincs kedvünk hozzá, mint a játékbabákat. Mert bizony előfordul, hogy az ember belefárad, elege van, még akkor is, ha a világ legcsodásabb dolgáról, a szülői létről, nevelésről van szó. Előfordul az is, hogy valaki úgy érzi, alkalmatlan volna az anyaságra, és nem szeretne gyereket – ezt kimondani viszont szégyen. A Gajai Ágnes által játszott szerető bármire hajlandó azért, hogy ne legyen soha többé egyedül, családra vágyik, gyermekre, és abban reménykedik, hogy egy babával magához tudná láncolni Tamást is.

O. Horváth Sári drámája egy platformként működik, melyen a szereplőkhöz hasonló helyzeteket átélt nők nézőpontjai jutnak érvényre, köztük olyan világnézetekkel, melyek nem biztos, hogy egyeznek a hagyományos, konzervatív értékrenddel.