Élő népzene

2020.01.27. 13:57

A népzene nem halt meg

Ezt bizonyította be péntek este a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében Herczku Ágnes és különleges vendégei azon a koncerten, amelynek alapját a visai gyűjtéseket tartalmazó Hozomány című album szolgáltatta.

János Piroska

A Csillagocska Alapítvány szervezésében megvalósult koncert népszerűsége már abban is megnyilvánult, hogy a többszörösen díjazott Herczku Ágnest teltházas közönség fogadta az egyetem dísztermében. A népzene szerelmesei egy nem mindennapi koncertre ülhettek be, hiszen az est középpontjában valóban a népdal, a néphagyományok álltak, eképpen talán még a méltán elismert énekesnő is kissé háttérbe szorult. A visai népdalokat, hagyományokat ugyanis olyan „tiszta forrásból” ismerhették meg a jelenlevők, akárcsak a népdalgyűjtők. A koncert különleges vendégeiként Visából érkezett Takács Mária és özv. Lovász Györgyné Nagy Anna megmutatták: számukra nemcsak szép emlék a néptánc és a népzene. Megtudhattuk, hogyan tanultak meg a nagyok lépéseit ellesve, a szilvafa alatt táncolni, és azt is, hogy csak a konfirmálás után szabadott bálba menni. Hallhattunk nyomdafestéket nem tűrő, de a népzene életvidám bohémságába beleférő rikoltásokat, ugyanakkor olyan szívszorító népdal is szerepelt a műsorban, mint a Seprik az erdei utat kezdetű sirató.

Herczku Ágnes mellett énekelt Németh Ferenc, a Koncz Gergely, Fekete Antal „Puma”, Fekete Antal „Kispuma” és Molnár Péter alkotta zenészek sora pedig a híres Kodoba-zenészdinasztiához tartozó Kodoba Florinnal egészült ki. A koncertről a tánc sem maradhatott el, a már említett visai Takács Mária mellett táncra perdült Baloghné Vatai Barbara, Deffend Irén, Szappanos Tamás és Végső Miklós. A koncertet táncház követte, ahol a talpalávalót a dési Rezeda zenekar szolgáltatta. A helyszínen megvásárolható lemez eladásából származó összeget Papp András és Nagy Amália családjának juttatják el, a dalokat ugyanis tőlük gyűjtötték.

Az Emlékül címet viselő előadás nem egy megkövült hagyomány ajándékba adásáról szólt, sokkal inkább szolgált emlékeztetőül arra nézve, hogy „valami akkortól nincs, mikortól már emléke sincs”. A társadalmi változások ellenére tehát a népzene nem hallott, és talán nem is lesz az mindaddig, amíg a színpadon táncoló nagyokkal együtt a színpad előtt totyogós kisgyerek tapsol ritmusra.

Borítókép és fotó: Csillagocska Alapítvány

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!