Érmelléki mondákról szóló könyvet mutattak be Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Tőtős Áron társadalomtörténész, a Collegium Varadinum elnöke köszöntötte, majd beszélgetett a meghívottal. Magyar Zoltán néprajzkutató, a HUN REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa önmagáról elmondta, hogy eredetileg irodalmárnak készült, az 1990-es évek elején a Debreceni Egyetem magyar- történelem szakára járt. Az ottani néprajz tanszék viszont jó hírnek örvendett, családias volt ott a hangulat, sok kirándulással és terepmunkával, ezért úgy döntött, hogy harmadik szakként ezt is felveszi. Az volt a szokás, hogy aki néprajzot végez, annak úgymond illett a szakdolgozatát is ebben a témában írnia, és mivel ő sokat járt Erdélyben és a Kárpátokon túli vidéken is, a moldvai csángók búcsújárási szokásait dolgozta fel. Aztán elmúlt néhány év, és azzal kezdett kacérkodni, hogy egy tudományos munkát hoz ki a Kárpát-medencében fellelhető, Szent László legendáit ábrázoló freskókról, de László Gyula professzor időközben megjelent hasonló kötete keresztülhúzta a számításait. A történeti mondák felé nyitott ezért, emellett fő kutatásai területe még a folklórszövegek rendszerezése, a magyar néphit és szentkultusz, a mesemondók elbeszélései, magyarázta Magyar Zoltán. 
Elhangzott az is, hogy az Érmellék egyike a Partium nagy múltra visszatekintő, kultúrtörténeti szempontból is nevezetes tájegységeinek. Az Ér folyó hajdani kiterjedt lápvilágának védelmében az itt élő magyarság zöme a török hódoltság éveit is átvészelte, és máig is homogén etnikai tömböt alkot. E kötet a Szatmár megyébe is átnyúló érmelléki falufüzér bihari településeit állítja középpontba, azt a huszonkét magyarlakta várost és községet, amelynek múltját a kiterjedt vadvízi világ, a halász-pákász életmód éppúgy meghatározta, mint a tájegység keleti szélén magasodó domboldalakon évszázadok óta virágzó szőlő- és borkultúra. És borvidékről szólván, az a népi elbeszéléshagyomány, amelynek egyik legszínesebb szeletét, a vidék mondavilágát mutatja be Magyar Zoltán legújabb kötete.

Érmelléki néplélek 
Az összesen 705 epikus folklóralkotást közreadó kiadvány a vidék népköltészeti hagyományainak eddigi legteljesebb gyűjteménye, amely e változatos és sokszínű műfajt a maga táji teljességében mutatja be, az ezredforduló utáni évek kortárs gyűjtéseit a korábbi századok feljegyzéseivel kiegészítve. A történelmi tárgyú népi elbeszélésektől a különféle helyi mondák soráig, az e tájon rendkívül virulens betyárhagyományoktól az elrejtett kincs színes hagyományvilágáig, nem nélkülözve a népi hiedelemvilágról hírt adó mondák népes csoportját sem. A folklórgyűjteményt részletes elemző tanulmány, és függelék gyanánt különféle tudományos mutatók, valamint illusztratív képmelléklet teszi még teljesebbé. Egy kérdésre azonban biztosan nem kapunk választ az albumot böngészve: „az érmelléki néplélek” titkára. Már ha egyáltalán létezik ilyen, legalábbis Magyar Zoltán saját bevallása szerint nem foglalkozott ezzel, illetve nem találkozott ilyennel...
A rendezvény programfelelősei a Collegium Varadinum, a Szacsvay Akadémia, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Varadinum Kulturális Alapítvány voltak.