Kiegyensúlyozott táplálkozással jelentősen csökkenthető a vastagbélrák kockázata

Szolár Éva

– A rák kialakulásában genetikai és életmódbeli tényezők játszhatnak szerepet a szakemberek szerint. Olvastam olyan becslést, amely szerint körülbelül 40 százalékban játszik közre az életmód az összes ráktípus kialakulásában. Mit tud arról a tudomány, hogy mekkora súlya van az életmódnak a vastagbélrák kialakulásában?
– Vastagbél daganat kialakulása szempontjából két dolgot kell megkülönböztetni: az egyik az életmód, a másik pedig a genetikai tényezők. A vastagbéldaganatok ritkábban örökletes formában jellenek meg, ami mögött genetikai háttér ismert. Ez esetben többnyire fiatalabb kórban alakul ki a rák. Az úgynevezett sporadikusan (véletlenszerűen) megjelenő daganatokkal találkozunk gyakrabban, amelyek kialakulásában viszont elsődlegesen az életmódnak van szerepe. Kimondhatjuk, hogy vastag- és végbéldaganatok megjelenésében döntő többségében az életmód játszik meghatározó szerepet.

– Tehát nagyobb szerepe van, mint a genetikának, az öröklött hajlamnak… 
– Igen, a környezeti hatásoknak nagyobb szerepe van.

– Vegyük sorra a táplálkozás elemeit, amelyek megnövelik vagy éppen csökkentik a vastagbélrák kockázatát. A szakemberek számos betegséggel összefüggésben nem győzik hangsúlyozni a rostok szerepét... Milyen összefüggéseket találtak a rostszegény táplálkozás és a vastagbélrák kialakulása között?
– A vastagbéldaganat – de a legtöbb emésztőszervi daganat, például a gyomor-, a nyelőcső, a hasnyálmirigy-daganatok – kialakulásában döntőek a nem megfelelő táplálkozási szokások. Főleg a fejlődő országokban jellemző, a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos helytelen táplálkozás, ami kulcsfontossági szerepet játszik a daganatok kialakulásában. Az utóbbi néhány évtizedben a húsfogyasztás növekedésével és a növényi rostbevitel csökkenésével egyértelmű összefüggést mutattak ki a daganatos betegségek megjelenésével. A rostszegény táplálkozás önmagában is egy nagyon fontos rizikótényező. Elsősorban arra kell gondolni, hogy a rostok a széklet lágyításán keresztül a bélműködést jelentősen befolyásolják. Továbbá a táplálkozási szokások jelentős hatást gyakorolnak a bél baktériumflórájának összetételére. Az utóbbi években nagyon divatos kutatási irány lett az étkezés és a vastagbél baktériumflórájának vizsgálata. Ez nagyon fontos szempont. Vannak arra vonatkozó kutatások, ha valaki rostszegényen étkezik, akkor azok a baktériumok tudnak elszaporodni, amelyek elsősorban a hústartalmú ételek lebontásából fedezik tápanyagszükségletüket. Ennek során olyan molekulákat állítanak elő, amelyek a véráramba bekerülve számos betegség kialakulásához hozzájárulhatnak. Kutatások igazolták, hogy nemcsak a daganatok képződéséhez, hanem egyéb krónikus betegségekhez, mint cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri problémák kialakulásához is hozzájárulnak. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos a bélflóránk egészséges egyensúlyban tartása, amelynek elengedhetetlen része, hogy azokat a baktériumokat is „tápláljuk”, amelyek növényi rostokkal táplálkoznak, s akkor nem fognak tudni elszaporodni a kártékony baktériumok.

– Ha egészséges rostbevitelről beszélünk, akkor milyen rostokra és mennyiségre kell gondolni?
– Jelenleg divatosak a mesterséges rostok, de úgy gondolom, hogy amit lehet, azt természetes módon kellene pótolni. Elsődlegesen megfelelő mennyiségű növényi és gyümölcseredetű rostfogyasztással már jó eredmények érhetők el. Erre vonatkozólag különböző ajánlások vannak, de szerintem legegyszerűbben az követhető, ha mindennap megpróbálunk arra odafigyelni, hogy 3–5 növényi vagy gyümölcseredetű rostot fogyasszunk. Ha az étkezések során legalább egy gyümölcsöt és két-három zöldséget elfogyasztunk, azzal már nagyon sokat tettünk az egészségünkért.

– Egyik kollégája azt mondta, hogy azt javasolja az embereknek, egy héten csak egyszer fogyasszanak vörös és feldolgozott húsokat. Miért növeli a vörös húsok fogyasztása a kockázatot?
– Nem csak a vörös húsokkal van gond. Nagyon sok feldolgozott élelmiszert eszünk, amelyek között sok a vörös hús is. Valamint azzal is gond van, amilyen módon ezeket fogyasztjuk. A vörös húsokat leggyakrabban erősen fűszerezett – és ami még rosszabb, hogy az elkészítésük során füstöléssel tartósított vagy pedig grillezett – formában esszük, például nyílt lángon megsütve. A füstölés és a nyílt lángon történő elkészítés során is nagyon sok olyan melléktermék keletkezik, amely rákkeltő hatású. Valóban, az ajánlás úgy szól, hogy a lehető legkevesebb vörös húst fogyasszunk, sőt, a szigorúbb ajánlások a heti egy alkalmat javasolják. Nem hiszem, hogy ezt az ajánlást sokan betartanák, de valóban vigyázni kellene a vörös húsokkal, ezért én úgy fogalmaznék, hogy a lehető legkevesebbet kell belőle fogyasztani, ha megoldható, akkor ez heti egy alkalomnál ne legyen több.

– Emlékszem rá, hogy gyerekként pár évtizeddel ezelőtt ez pontosan így is volt, ha volt is hús, akkor az inkább szárnyas, fehér hús volt… Csak a közelmúltban tehettük azt meg, hogy mindennap húst eszünk, köztük csomagolt, feldolgozott húskészítményeket. Közvetlen összefüggés van a vastagbélrák számának megugrása és a húsfogyasztás között?
– Így van, részben a húsfogyasztás megnövekedésével, részben azzal áll összefüggésben, hogy ezek többnyire feldolgozott húsipari termékek. Manapság ezek felvágottakat vagy más nagyüzemi hústermékeket jelentenek, amelyek ráadásul számos tartósítószert és adalékanyagot tartalmaznak. Ezekről tudjuk, hogy részt vesznek a daganatok kialakulásának kockázatában. Ugyanakkor nemcsak arról van szó, hogy a húsfogyasztás megnövekedett, hanem az arány is eltolódott, hiszen ezzel párhuzamosan a növényi rostbevitel csökkent. Ezért nem azt hangsúlyoznám ki, hogy „ne együnk húst”, hanem azt, hogy kiegyensúlyozott táplálkozásra kell törekedni. Ide értendő, hogy a hústermékek közül a fehér húsok és a halak kerüljenek előtérbe, valamint a növényi és gyümölcseredetű rostok egységesen legyenek jelen. Nyilván a fehérjét érdemes még más formában is bevinni, például tejtermékek vagy a növényi eredetű fehérjék formájában is.

– Számos közkedvelt diéta éppen erre proteinforrásra – a vörös húsokra – épít. Vannak olyanok, amelyek a szénhidrátfogyasztást teljesen ki is zárják.
– Igen, nagyon sok divatos diéta jelent meg az utóbbi időben, én a ketogén diétát is ide sorolnám. A kutatások ellentmondásosak ezekkel kapcsolatban. Az emberek elsődleges célja a testsúlycsökkenés elérése a diétákkal, s azt látjuk, hogy például ketogén diétával gyorsan jelentős fogyást lehet elérni, de nagyon gyakran jelentkezik ez esetben a jojó-effektus. Tehát, tartós eredmény kevésbé érhető el velük. Azt szoktuk mondani, hogy csak egy általános életmódváltás lehet hatékony, így egy kiegyensúlyozott mediterrán diéta mellett a rendszeres testmozgás is fontos.

– Vidékünkön nemrég értek véget a disznóvágások. Nem jó hír nekünk, hogy a füstöléses módszerrel tartósított húsokat sem ajánlják, ahogy azt említette. 
– A füstölés során méreganyagok keletkeznek, amiknek igazolt a rákkeltő hatása. ,,Ráadásul ezek az égési végtermékek nemcsak a vastagbél esetében meghatározók, a füstölés során ugyanazok az anyagok jutnak be a húsba, mint amelyek a dohányzás esetén az ember tüdejébe is, s azt tudjuk, hogy a dohányzás a leginkább igazolt rákkeltő szokás." A dohányzás nemcsak a vastagbél, hanem valamennyi daganat kialakulásában meghatározó szerepet játszik. A dohányzás során nem kizárólag a nikotin a probléma – az inkább csak a függőség kialakulásában játszik szerepet –, hanem az égéstermékek. Ezek a füstölés során is ugyanúgy megtelepednek a húsokban, és ott vannak rákkeltő tényezőként.

– Manapság egyre többet beszélnek a mikroműanyagok káros szerepéről is. Vannak már hosszú távú vizsgálatok esetleg a mikroműanyagok vastagbélbeli jelenléte és a rák kialakulása között?
– Tudomásom szerint egyértelmű összefüggést még nem tudtak kimutatni, de ez nagyon új terület, hiszen csak az utóbbi néhány évben kezdték el vizsgálni. Ezek a kis műanyag szemcsék fel tudnak halmozódni az élelmiszerekben, és az élelmiszerekből bejutnak a szervezetünkbe is. Nyilván, mivel ez egy idegen anyag, körülötte valamilyen szöveti reakció mindig kialakul – a szervezet próbálja eltávolítani, illetve védekezik ellene –, ezért azt gondolom, hogy nagy valószínűséggel szerepet játszhat a daganatok kialakulásában. Ha egy idegen test érintkezik a szervezetünkkel, akkor az valamilyen védekező reakciót, immunválaszt fog kiváltani és ez a túlaktiválódott, krónikusan fennálló immunválasz fontos szerepet játszik a daganatok kialakulásában. Nem olvastam az utóbbi időben olyan összefüggést, hogy már igazolták volna, hogy a mikroműanyagok és a vastagbéldaganatok között lenne igazolt összefüggés, de logikusan valószínű, hogy van. Mivel nagyon forrongó terület, ezért biztos, hogy lesz ezzel kapcsolatban eredmény a következő években.

– Befolyásolja vastagbéldaganatok kialakulását az olyan általános kockázat, mint a mozgásszegény életmód vagy az ülőmunka?
– Mindenképpen. Ez a legfontosabb rizikótényező az elhízás hátterében is, és az ismert, hogy az elhízás önmagában egy fontos kockázat a daganatok kialakulásában. Emellett a mozgásnak számos nagyon kedvező hatása van. Azon túl, hogy a szív- és érrendszerünket karbantartja, s ezáltal a keringésünket javítja – amibe beleértendő a bélrendszer keringése is –, egy jelentős immunerősítő hatással is bír, amelynek következtében a szervezet jobban meg tud küzdeni az idegen ágensekkel és az esetlegesen kialakuló daganatsejtekkel is. Önmagában a mozgásszegény életmód nagyon fontos rizikótényező. Nyilván ezek összeadódnak: ha valaki nagy mennyiségben fogyaszt hústerméket, többnyire egészségtelenül táplálkozik, mozgásszegény életmódot folytat, jelen van valamilyen szintű elhízás is, akkor ezek kombinációja fokozott rizikót jelentenek a daganatok kialakulásában.

– Mit tudunk a genetikai hajlamról? Mire figyeljen az, akinek a családjának ez vagy más rákfajta előfordult?
– A különböző daganatok közötti genetikai átfedés ritka. Vannak olyan szindrómák persze, amelyek esetében többféle szervet érintő daganatos megbetegedés elő tud fordulni, de ezek ritkábbak. Nem is arra kell odafigyelni a vastagbéldaganatok esetében, hogy például tüdő vagy emlődaganat előfordult-e a családban, hanem inkább arra, hogy a családban volt-e vastagbéldaganat, mert az már intő jel. A különböző nemzetek más-más ajánlással rendelkeznek, de Magyarországon minden 50 éves korát beöltött állampolgárnak javasoljuk a vastagbéldaganat szűrővizsgálatát. Ez kétlépcsős vizsgálat: először egy széklet-vértesztet készítünk (Romániában is igényelhető „FIT-teszt” elnevezés alatt a laborokban – a szerk.), majd annak pozitivitása esetén vastagbéltükrözést javasolunk. Ugyanakkor, ha valakinek a családjában halmozottan fordul elő vastagbéldaganat, akkor sokkal korábban, már 40 vagy 30 éves kortól javasoljuk, hogy kezdjen el szűrővizsgálatokra járni, mivel nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk daganat.
Ebből a szempontból fontos tudni, hogy a vastagbéldaganat sohasem de novo (újonnan) keletkezik, hanem mindig van egy megelőző állapot, amit vastagbélpolipnak nevezünk, amelyben többnyire még daganatsejt nem fordul elő. Ennek megfelelően attól, hogy ez áttétet képezzen (távoli szervben is megjelenjen), még nem kell tartani. Ráadásul ezek a polipok könnyen eltávolíthatók. Éppen ezért van nagy jelentősége a családi halmozódást mutató betegeknél a szűrésnek, mivel ha időben észleljük ezeket a polipokat, akkor azok akár műtét nélkül, a vastagbéltükrözés során eltávolíthatók és ezáltal megelőzhető, hogy a daganat kialakuljon.

– Melyek a vastagbéldaganat tünetei, hogyan ismerhetjük fel?
– Sajnos e tekintetben nincs jó hírem. Említettem, hogy a vastagbéldaganatok megelőző állapotát érdemes felfedezni, mivel akkor a legkisebb beavatkozással jó eredményt lehet elérni. Ezek a polipok, amennyiben elszórtan fordulnak elő, általában nem nagyon okoznak tünetet. Leggyakoribb tünete arra vonatkozik, hogy a rajta lévő nyálkahártya megsérül és olyan vérzés jelentkezik, ami szabad szemmel észre sem vehető. Ezen alapul az első szűrővizsgálat, a széklet vértesztje, ami ezt a nem látható – ún. okkult vérzést – képes kimutatni. Fontos megjegyezni, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy daganatról lenne szó.
A vastagbéldaganatoknak a következő tünetei vannak: étvágytalanság, jelentősebb, 5–10 kilogrammot meghaladó fogyás néhány hónap alatt, szabad szemmel látható nagyobb mennyiségű vér a székletben, nyákos anyag a székletben. Emellett súlyosabb esetben a vastagbél valamilyen szintű elzáródása, haspuffadás, gyakori hányingerek, hányás jelentkezik. Ezek mind akkor mutatkoznak meg, amikor már egy nagyobb méretű daganat van jelen a vastagbélben. Éppen ezért tünetek nélkül is javasolt 50 éves kor felett a szűrővizsgálatokra járás.