Ady és József Attila verseire komponált dalokat Orbán Miklós

Pap István

– Hogyan indult a zenei karrierje? 
– A Ceaușescu-rendszerben kezdtem ezt a történetet, 14 éves koromban. Akkor a Celelalte Cuvinte basszusgitárosának a fiával alakítottunk zenekart, és még 15-16 éves kölykök voltunk, amikor a Celelalte Cuvinte előzenekaraként, a színpadon tanultuk ezt a szakmát. Bejártuk velük az országot, sportcsarnokokban és kultúrcsűrökben léptünk fel, ahova rengeteg ember jött abban az időben, mert ha akármilyen plakátra rá volt írva, hogy rockkoncert, akkor oda csődült a nép. 1989 után Budapesten éltem, ott a King Bee nevű érdekes progresszív zenekarnak voltam a dobosa és dalszerzője. Az együttesnek egy lemeze is megjelent (1995-ben – szerk. megj). Léphettünk volna Nyugatra vele, de bizonyos okok meg emberek miatt mégsem mentünk. Utána Balogh Joe-val játszottam a Play Offban, az együttesnek 1997-ben lemeze is megjelent. Utána jazzt játszottam, majd a Neurotica nevű keményrock-bandában doboltam. Ezt követően saját szerzeményeim jelentek meg Florian Chelu Sonet Bihorean című lemezén. Majd megkeresett A. G. Weinberger, és vele is együtt muzsikáltam. Nagyon sok műfajban kalandoztam, játszottam jazzt, bluest, rockot, de egy adott ponton elhatároztam, hogy nem mások dalait, hanem a saját dolgaimat akarom játszani. Így jelent meg az első lemezem 2007-ben Háromhold címmel, melynek szövegkönyvét Sorbán Attila verseiből állítottuk össze. Szerepeltem A. G. Weinberger Mighty Business című albumán. Utána jött az Ady Endre verseit megzenésítő dupla lemez A csodák esztendeje címmel (2019), és ebben az évben fog megjelenni a József Attila dupla lemez, aminek az lesz a címe, hogy Kész a leltár. 

– Milyen zenei hatások voltak a meghatározók az ön számára? 
– Az első fontos zenei benyomás még kölyökkoromban ért a bátyám hatására, és az Jimmy Hendrix volt. Aztán jött sorban a többi fontos hatás: a Led Zeppelin, a Yes, a Jethro Tull, a Van den Graaf Generator, a King Crimson stb. Engem mindig is a progresszívek érdekeltek, és elsősorban mindig is Frank Zappa. 

– Honnan eredeztethető a klasszikus magyar költészet iránti szeretete? 
– A szüleimnek köszönhetően könyvek között nőttem fel. Édesanyám magyar irodalmat tanított, tehát az irodalom, a költészet mindig ott volt mellettem. Azon még csak nem is gondolkoztam, hogy Ady Endre és József Attila mennyire klasszikus költők. Ők azok, akik a legjobban megérintettek és a legközelebb álltak hozzám. Ugyanígy nagyon közel áll hozzám Weöres Sándor, és az új nemzedék soraiból is vannak kedvenc költőim.  

– Ismeri a korábbi versmegzenésítéseket vagy azok egyáltalán nem befolyásolták? 
– Nem hallgattam semmit másoktól, mert nem érdekelt. Amikor befejeztem az Ady-lemezt, azt a tanácsot kaptam, hogy adjam oda Hobónak, hogy hallgassa meg. Ott hagytam a lemezt a budapesti Nemzeti Színházban a portán. Néhány hónap múlva kaptam Hobótól egy e-mailt, amelyben nagyon elismerően írt a lemezről. Ettől függetlenül nem tudom, hogy milyen Hobónak a József Attila-lemeze vagy az Ady Endre-lemeze, mert nem hallottam egyiket sem. És nem azért nem hallottam, hogy engem ne befolyásoljon, hanem azért, mert nem foglalkoztatott. 

– A február 15-i koncertről mit érdemes elöljáróban tudni? 
– Ez egy kétrészes, mintegy másfél órás koncert lesz. Az est első felében a hamarosan megjelenő József Attila-versfeldolgozásokat tartalmazó lemezről játszok hét szerzeményt, a koncert második részében pedig az Ady-lemezről adok elő hét vagy nyolc dalt. Egy meghívottam lesz, Călin Pop gitáros, a Celelalte Cuvinte frontembere.