Gyanta: egy szórványgyülekezet élni akarása

János Piroska

A Nagyváradtól mintegy negyven kilométerre, a megye déli részén fekvő Gyanta közigazgatásilag Feketekápolnához tartozik, a 2021-es népszámlálási adatok szerint állandó lakosa 263 személy. Mint a településen 24 éve szolgáló Soós József-Tamás lelkipásztortól megtudtuk, a református gyülekezetnek jelenleg 200 aktív tagja van, azaz ennyien fizetik az egyházfenntartói járulékot, viszont nem mindenki él Gyantán: a település elöregedett, tömegközlekedés, munkalehetőség hiányában a fiatalok többnyire elköltöznek. Mindezek ellenére a lelkipásztor elmondása szerint egy nagyon lelkes kis közösségről van szó. „Szeretik a templomot, járnak istentiszteletre, gyakorló hívek. Az istentiszteleteket római katolikusok, unitáriusok és románok is látogatják” – jegyezte meg a lelkész. 

A településen a reformátusok mellett, amely a legnagyobb közösség, élnek baptisták, pünkösdisták, görögkatolikusok és ortodoxok is, utóbbiaknak Rohányon van templomuk. A 2000–2010 közötti években Gyantán angoltáborokat szerveztek a gyerekeknek, akik az egész egyházkerületből érkeztek a településre. Jelenleg nyaranta rendszeresen megszervezik a bibliahetet, amelyet a faluban, nagyszülőknél vakációzó gyerekek látogatnak. A gyülekezet életében kiemelkedő esemény továbbá az 1944. szeptember 24-i vérengzés áldozataira való emlékezés is. Templomát a gyülekezet önerőből építtette 1856–1858 között – a lelkipásztor elmondása szerint a téglavető a falu határában készítette a téglát, amit aztán az emberek kézről kézre adtak a dombtetőig, ahol felépült az istenháza. 

Felújítás szükséges 

Amint azt a lelkipásztor megjegyezte, a település egy agyagdombra „épült”, ami miatt a házak repedeznek, ez a probléma érinti a templomot is. Az évek során bebizonyosodott, hogy a repedések felületes kezelése nem elégséges. Az épületen 1998-ban teljes belső felújítást végeztek, illetve vaspántokkal megerősítették, ami sajnos nem oldotta meg a helyzetet. 2008-ban külső felújítás zajlott, újravakolták a templomot, illetve kicserélték az ablakokat. Mindezek ellenére komoly statikai problémák is felléptek, melyek megoldásra várnak, illetve a tető is tönkrement, így az is renoválásra szorul – tette hozzá Soós József-Tamás. A templomfelújítási tervek már elkészültek, illetve már neki is kezdtek a munkálatoknak: a padokat kiszedték, leverték a vakolatot, illetve zajlik a repedések javítása – tudtuk meg. A munkálatok ideje alatt a kultúrotthont használják az istentiszteletek helyszínéül. A gyülekezet számára a felújítás külső támogatás nélkül lehetetlen vállalkozásnak ígérkezik. „A román kormány vallásügyi államtitkárságán keresztül támogatást kaptunk, a teljes felújítás ugyanakkor 500.000 euróba kerül, illetve önmagukban is vannak olyan fázisok, amelyek több százezer euróba kerülnek, ilyen például a tetőcsere” – jegyezte meg a lelkipásztor. A cél érdekében november utolsó napján jótékonysági bált is szerveztek Nagyváradon, az itt összegyűlt adományok, illetve az Élesdi Művésztelep tagjai által felajánlott alkotások licitjéből befolyt összeg mind a templomfelújítást szolgálja.

Épített örökség

A templom Dukrét Géza és Péter I. Zoltán Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége című könyve szerint historizáló stílusban épült. „A helyiek szerint a debreceni Nagytemplom kicsinyített mása, igaz, csak egy tornya van. Egyhajós, keleti homlokzata előtti tornyos, kereszt alaprajzú templom. (…) Minden sarkán egy sokoldalú oszlop található, amelyek csúcsa a koronázópárkány fölé nyúlik. Mindenütt félköríves záródású, kajácsos ablakok vannak. A torony teste a koronázópárkányig rendkívül széles. A szintén félköríves záródású főbejárat két oldalán kisebb oszlopok, mellettük egy-egy keskeny ablak látható. A bejárat fölött hosszúkás ikerablakok, oldalukon egy-egy kerek világítóablak található, valamint az oldalfalakon is. A koronázópárkány fölött, a torony két oldalán lépcsős attika látható, a tornyon lizénás tükör. (...) A hajó oldalán és nyugati homlokzatának földszintjén és emeletén is három-három félköríves ablak van. A hajó síkmennyezetű. Nyugati kiöblösödése fölött orgonakarzat, amely elöl pilléreken nyugszik félköríves boltívekkel, amelynek egyben térelválasztó szerepe is van. A középső, alacsonyabb boltív között van a papi szék, előtte az úrasztala. Fölötte magasan, az orgonakarzatra erősítve áll a szószék” – olvasható a kiadványban.