Tízéves a Szent Erzsébet Idősotthon

Ciucur Losonczi Antonius

A szentmise bevezető részében Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: hálaadással emlékeznek arra, hogy több évtizede már az egyházmegye néhány településén (Nagyvárad, Margitta, Tasnád) a szeretetszolgálat különböző megnyilvánulásai segítenek abban, hogy az örömhír ne csak kimondott szó legyen, hanem konkrét cselekményekben mutatkozzon meg. A főpásztor egy segítő kézhez hasonlította a Caritast, mely felemel, átölel, megvéd, hordoz és óv, majd köszönetet mondott a munkatársainak, amiért mindent megtesznek azért, hogy akik az élet terheit egy kicsit jobban hordozzák, őket is megérintse Isten szeretete és jósága. Ugyanakkor örömének adott hangot, hogy jelen vannak Rajna József Caritas-igazgató, valamint Májernyik Mihály és Kiss Albert tisztelendő atyák, akik a segélyszervezet megalapításánál bábáskodtak.

Homíliájában három fő gondolatot emelt ki Böcskei László a felolvasott szentírási részből. Az egyik a gyógyítás, hiszen, mint elhangzott, Jézus kiűzte a gonosz lelket egy néma emberből, aki a vele való találkozás után beszélni tudott, amin a többiek elcsodálkoztak. Holott csak Isten hatalma nyilvánult meg a Fián keresztül, akinek ereje és közelsége a legkilátástalanabb helyzetből is kiemeli a rászorulót, a megbélyegzettet, a kitaszítottat. Mert Jézus reményt ad, „a közelsége meghozhatja még a mindennapokban is a remélt csodát”. Gyógyír a lehúzó erők, az elkedvetlenedés és az elkeseredés ellen, magyarázta az egyházmegye elöljárója.

A második üzenet tulajdonképpen egy Jézusról szóló megállapítás az életéről és tevékenységéről, arról, hogy elindult, megkereste és megtalálta azokat, akik vágytak Isten megváltó szeretetére. Mert mindig Isten a kezdeményező, ő mutat nekünk utat és célt, mely aztán az örök életben csúcsosodik ki, fogalmazott a püspök.

A harmadik dolog pedig, hogy Jézus, amikor látta az embereket, megsajnálta őket, mert azt tapasztalta, hogy a közösség mintha zsákutcába került volna. Emiatt egy imaszerű kijelentést tett, miszerint az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Ez a miséken általában arra utaló kérésként hangzik el, hogy többen vállalják a papi hivatást, de valójában mindannyiunkra vonatkozik, hiszen az a küldetésünk: törekedjünk arra, hogy helyreállítsuk azt, ami nem tökéletes. Egyénileg is érzékenyen forduljunk mások problémái iránt, ahogyan teszi azt a Caritas szervezett formában, hiszen „ott kezdődik az aratás, amikor egymásnak az öröm pillanatait ajándékozzuk, egy derűs arcot, egy kedves és biztató szót, vagy türelmes, előzékeny viselkedést”, fogalmazott Böcskei László.