Lelkészszentelés és ünnepi istentisztelet a királyhágómelléki egyházkerületben

Ciucur Losonczi Antonius

A felszentelendők (Gáti Gábor, Gecse Krisztián Dániel, Horváth József, Juhos Ilona Reményke, Kocsis Leila, Kocsis Norbert, Nagy Dávid és Veres-Fazakas Bettina-Dóra) korábban letették a második lelkészképesítő vizsgát is, ami azt jelenti, hogy míg eddig segédlelkészként szolgáltak, a továbbiakban önállóan vezethetnek gyülekezetet.
Az ünnepi istentiszteleten az egybegyűlteket Dénes István Lukács főjegyző köszöntötte, majd Sándor András szilágysomlyói esperes hirdette az igét, az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 12. fejezete 6–8. versei alapján. A felolvasott rész arról szólt, hogy Krisztus mielőtt a negyven nap elteltével visszament volna a láthatatlan világba, kifejtette a tanítványainak, hogyan lehetnek hűséges és hiteles tanúi annak, hogy ő él. Arra a kérdésre azonban, hogy mikor állítja helyre a királyságát Izráelnek, azt felelte: nem az apostolok dolga ezt tudni, mert nem tartozik rájuk. Az elhangzottakból az esperes azt a következtetést vonta le: vannak olyan dolgok, amelyeket komolyan kell végeznünk, mert ezzel bízott meg bennünket Isten, de olyanok is vannak, melyekhez nincs erőnk, mert ezek felett csakis az Atyának van hatalma. Ezért a lelkészeknek a tanúságtétel kell legyen a fő feladatuk, mivel csakis Isten tudja azt, hogy mikor érik be a befektetett munka, mozdul meg a gyülekezet lelkileg, jut hitre valaki és változik meg ettől az élete. Azonban Isten senkit sem hagy magára, ezért a tanítványok tulajdonképpen ígéretet is kaptak Krisztustól, hogy a szolgálatuk teljesítésére segítséget kapnak tőle, mint ahogyan a lelkészek is Isten Szentlelke által tudnak a személyes tapasztalataik alapján tanúságot tenni arról, hogy Isten igéje olyan, „mint a csontokba rekesztett tűz”, magyarázta Sándor András.

A prédikáció után Bogdán Szabolcs János püspök szólította fogadalomtételre a jelölteket az úrasztala elé. A felszentelendők fogadalmat tettek a gyülekezet színe előtt, amelyben kijelentették: elhatározták magukat a református hivatás szolgálatára. A szent hivatást Jézus Krisztusnak a hűséges szolgálatában, teljes odaadással gyakorolják, Isten igéjét a Szentírás és a református hitvallás szerint a híveknek tisztán és igazán hirdetik, a szent sákramentumokat az Úr Jézus Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki. Híveik lelkigondozásán tanítás, családlátogatás és példaadás által a Krisztus keresztje és a tiszta evangélium szellemében buzgón munkálkodnak, az egyház építését odaadó hűséggel és példás élettel, elöljáróik iránti engedelmességgel, egyházuk törvényes rendjének megtartásával szolgálják. Az eskütételt Dénes István Lukács püspökhelyettes vezette le, majd a nyolc lelkész megáldása után Bogdán Szabolcs János püspök kibocsátotta őket az evangélium hirdetésére.
Az ünnepség zárómozzanataként a felszenteltek nevében Gáti Gábor mondott beszédet, úgy fogalmazva: „a lényeg nem a hátunk mögötti sikerekben vagy kudarcokban ragadható meg, hanem az előttünk álló Krisztusban, aki szerető gondoskodásával vezérel minket az előttünk álló keskeny úton”.