Védekezzünk a tigrisszúnyogok ellen

ERDON-összeállítás

Ha nyár, akkor szúnyogszezon. A problémát pedig nemcsak az őshonos vérszívó rovarok által okozott kellemetlenségek jelentik, hanem azok az invazív fajok is, amelyek az éghajlatváltozás miatt Európa több részén is megjelentek és terjeszkednek. Az egyik ilyen az afrikai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), amely délnyugat-Ázsiában őshonos, de több éve már Romániában, sőt Bihar megyében is megtalálható. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2023 októberi adatai szerint megyénken kívül Bukarestben, valamint Ilfov, Giurgiu, Prahova, Mehedinți, Konstanca és Szeben megyében is jelen vannak. A szomszédos országok közül Magyarország és Bulgária érintettek, mindkét esetben szinte az egész ország területén jelen vannak a tigrisszúnyogok, melyek terjedésének az egyre hosszabb meleg évszakok kedveznek.
Az ázsiai tigrisszúnyog kitűnik, nemcsak kinézetében, hanem abban is, hogy általában nappal táplálkozik, ellentétben más szúnyogfajokkal, amelyek csak alkonyatkor vagy hajnalban csípik meg áldozatukat. A meleg vidékeken a tigrisszúnyogok egész évben aktívak, mérsékelt éghajlatú területeken áttelelnek, viszont már egyre kevesebb régió van, ahol beáll a tartós fagy, ami elpusztíthatná a szúnyogok petéit és lárváit. Kinézetüket tekintve igen kirívóak, épp ezért könnyű azonosítani ezeket a körülbelül öt milliméteres rovarokat, amelyeknek testén és lábain fekete alapon fehér csíkok vannak, és lassabban is repülnek. A tigrisszúnyogok „konténerköltők”, vagyis a ház körüli edényekben, hulladékban, játékokban felgyűlt esővízben szaporodnak. A leghatékonyabb védekezés, ha ezeket a potenciális tenyészhelyeket megszüntetjük. Emellett érdemes odafigyelni arra is, hogy csökkentsük a csípésnek kitett bőrfelületet, a szabadban használjunk bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szereket, illetve szúnyogriasztó karkötőket. A zárt térben a legfontosabb a rovarhálók felszerelése a nyílászárókra, ez biztos, hosszú távú és vegyszermentes megoldást jelenthet. Ha szúnyogok jutottak a lakásba, szúnyogirtó párologtatóval irthatjuk őket.
Egyébként a tigrisszúnyogok csípésének helyén hevesebb immunreakció indulhat be, a szokásosnál jobban begyulladhat a bőrfelület. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fertőzött szúnyogról van szó. Viszont érdemes tudni, hogy ez az invazív faj akár húszféle veszélyes trópusi vírust is terjeszthet, mint például a dengue-láz, a chikungunya-láz, a nyugatnílusi-láz vagy akár a sárgaláz és a Zika-vírus. A dengue-láz a dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés, melynek tünetei többek között a láz, a fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben életveszélyessé is válhat. A chikungunya-láz a világ trópusi, szubtrópusi területein elterjedt fertőző betegség, amelyet a chikungunyavírus okoz. A betegség tünetei láz és ízületi fájdalom, amelyek 2–12 nappal a fertőzés után jelentkeznek. Az egyéb tünetek között előfordulhat fejfájás, izomfájdalom, kiütések, ízületi duzzanat. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint 2024 elejéig világszerte több mint öt millió dengue-lázas esetet jelentettek és 2000 az ehhez a betegséghez köthető haláleset. A legérintettebb Dél-Amerika. 2024 márciusáig világszerte 160.000 chikungunya-lázas esetet és több mint 50 halálesetet jelentettek. Összesen 17 országban regisztrálták a betegséget Amerikában (11), Ázsiában (5) és Afrikában (1). Európában idén egyetlen autochton/nem utazással összefüggő dengue- vagy chikungunya-lázas esetet sem jelentettek.