Választási együttműködéseket írt alá a Bihar megyei RMDSZ

Ciucur Losonczi Antonius

A helyszín kiválasztása nem a véletlen műve volt, ugyanis a színpadtól jobbra az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) székháza található, szemben pedig Tőkés László EMNT-elnök, volt európai parlamenti képviselő irodája. Az ünnepségen fellépett ifj. Kovács Levente színművész.

Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke felidézte, hogy egy héttel korábban a márciusi ifjak lendületével fogalmazták meg az elkövetkezendő időszak tennivalóit, hiszen ami 1848. március 15-én történt, az a magyarok számára mindig példaértékű kell legyen. Petőfiék ugyanis mindenfajta megkülönböztetés nélkül, a vitákat mellőzve, együtt tudtak cselekedni a nemzet ügyéért. Ez az üzenet pedig a honatya szerint mindennél fontosabb kell, hogy legyen most, mivel az idei négy választás több évtizedre meghatározza a sorsunkat. „Közösségünk nem vesztese, hanem nyertese kell legyen ezeknek a kihívásoknak”, hangsúlyozta.

Arról is beszélt Cseke Attila: néhány napja Kolozsváron a magyar összefogásról szóló megállapodás született. Országos szinten az RMDSZ összefogott az EMSZ-szel és az MPE-vel azért, hogy a magyar közösség szavazatai ne vesszenek kárba, ez pedig Bihar megyében és Nagyváradon is irányadó kell legyen ahhoz hasonlóan, ahogy jó pár évvel ezelőtt a Markó-Tőkés, az RMDSZ-EMNP  vagy az RMDSZ-MPP egyezségek is megszülettek. Arra is felhívta a figyelmet a szenátor: nem élünk könnyű időket, a magyarellenes cselekedetek, tervezetek sokasodnak, és felmérések szerint a szélsőségesen nacionalista román pártok meg fogják kapni a szavazatok közel harminc százalékát. Ilyen körülmények közt tehát minden magyar szervezetnek össze kell fognia, és megtalálnia a legjobb megoldást a magyarok szavazatainak hasznosítására. Ezután Cseke Attila reményét fejezte ki, hogy az ünnepség végén az EMSZ jelenlevő képviselői is igent mondanak az RMDSZ összefogás-ajánlatára, és nekik is köszönetet tud majd mondani az együttműködés aláírásáért, annál is inkább, hogy befutó helyeket kínáltak számukra az RMDSZ nagyváradi városi és a megyei listáján.

A továbbiakban aláírta az együttműködési megállapodást Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Erő országos elnöke, Kéry Hajnal, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Bihar megyei elnöke, Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) vezetője, Kovács Szabolcs, a Partiumi Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Egyesület elnöke, valamint Lakatos János, a Pro Európa Roma Párt elnöke. Böcskei László római katolikus főpásztor és Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök vonatkozó üzeneteit pedig Szabó Ödön parlamenti képviselő, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke olvasta fel.

Ezután Habinyák István, az EMSZ megyei elnöke helyett Csomortányi István, a párt országos ügyvezető elnöke lépett színpadra. Örömét fejezte ki, hogy „volt olyan bölcs Zakariás Zoltán és Kelemen Hunor és az országos megállapodást aláírta, mert valóban nagy a baj”. Ami viszont jelen eseményt illeti, kijelentette, hogy a véletlen folytán értesültek az EMSZ-sek erről. „Úgy érezzük, hogy ez a rendezvény nincs összhangban azzal a megállapodással, amit a szervezeteink vezetői Kolozsváron aláírtak. Tájékoztatásul közlöm, hogy ennek része az is, hogy egy országos egyeztető testület ül össze annak érdekében, hogy azokat a helyszíneket, ahol a magyar önkormányzati jelenlét szorosabb együttműködést igényel, letárgyalja és a szabályokat meghatározza. Az első ilyen egyeztetés hétfőn lesz Kolozsváron, és egyik EMSZ-es kollégámmal az RMDSZ-es Horváth Annával és Jakab Adorjánnal kell majd megállapodjunk”, közölte Csomortányi.

A politikus arról is beszélt, hogy egy olyan szervezetet képvisel, mely a magyar szavazatok egynegyedét kapta Váradon, mégis az az érzése, hogy most kihagyták őket valamiből. „Mi nem ismerünk erősebb jelszót és parancsolatot, mint az összefogás, egység, együttműködés hármas jelszava”, közölte. Ezért nem mondanak le a széles körű együttműködésről, mert „erre égető szükség van” – fogalmazott, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek jegyében élőláncot szerveznek vasárnap délután 16.30 órától a színház előtt, politikai beszédektől mentesen. Csomortányi is úgy vélte, hogy minél több szavazatot kapjon a magyar egység jövendő listája, de szerinte ugyanígy fontos, hogy a voksokat vezető pozíciókra tudják váltani. Végül azt kérte az RMDSZ-sektől, hogy ne gúnyolódjanak velük, mert állítása szerint a március 15-i ünnepségen, miután leléptek a koszorúzás után az emelvényről, rögtön szurka-piszkálódás tárgyává váltak, holott ez nem vezet sehová. Azt is kérte, hogy egyenrangú félként kezeljék őket, „a szeretet jegyében”. Csomortányi István ezután kezet fogott ugyan Szabó Ödönnel és Cseke Attilával, de a megállapodást nem írta alá.

Szabó Ödön a tékozló fiú példázatát említve kifejtette: örül annak, hogy Csomortányi egy „szinte gyónásszerű nyilatkozatként bevallotta az előbb azt, hogy nem tudott sikeres önkormányzati alkalmazott lenni a megyei tanácsnál”. Ugyanis az RMDSZ is azt hangoztatja már évek óta, hogy „saját lábon” kell ott lenni a döntéseknél, és „nem Bolojannal pacsizni a főtéren”. Megjegyezte: azt viszont nem érti, hogy egy politikus miért hirdet meg egy politikamentes rendezvényt. Úgy fogalmazott Szabó Ödön: ha Tőkés László nem szégyellt az RMDSZ listáján EP-képviselői helyért indulni, akkor ne szégyelljen Csomortányi és Habinyák sem együttműködni.

Utolsó mozzanatként Csomortányi kért ismét szót, „elnézést kérve Szabó Ödönért”.