Ünnepi megemlékezést tartottak Mihályfalván

ERDON-összeállítás

Szombat délután a református templomban, Darabont Tibor ottományi református lelkipásztor köszöntötte az ünnepi ökumenikus istentiszteletre érkezetteket. A 408. ének, a Szózat első két versszakának eléneklése, majd a 334. ének után, Bogdán István katolikus esperes atya Jeremiás próféta könyvének 11 fejezet 18-20 verséből idézett, később János evangéliumából vett példabeszédet. Kiemelte, Isten megáld minket, magyarokat, reményvesztett helyzetekben is bízhatunk segítségében, de ehhez szívünket meg kell nyitnunk, hogy fogadjuk be az ő áldását. Utána a Zelk Zoltán Gimnázium diákjainak az alkalomra összeállított verses-zenés műsora következett, Darabont Alíz irányításával. Szűcs Dániel baptista lelkipásztor is köszöntötte a jeles alkalomra érkezett híveket. A Himnusz eléneklése után az ünnepség résztvevői átvonultak a Széchenyi téren lévő Petőfi emléktáblához.
Boros Emőke, az esemény moderátorának köszöntője után, Karsai Attila megbízott polgármester ünnepi beszédét hallhatták az érdeklődök. Az elöljáró örömét fejezte ki, hogy több év után újra egységes, felekezettől független közösség jellemzi a 2024-es március idusának megünneplését. Az 1848-as események nem csupán egy fejezetet képeznek a magyar történelemben, hanem azok ideálok és értékek, amelyekre azóta is építkezünk. Idén négy választás előtt állunk, amely egy évtizedre eldönti jövőnket, sorsunkat. Minden magyar ember érdeke, hogy a körülöttünk zajló nagy változásoknak a mi közösségünk győztese és ne vesztese legyen. Együtt képesek vagyunk fejleszteni településeinket, intézményeinket és együtt tudunk küzdeni, hogy a magyar gazdák, családok, megkapják azokat a támogatásokat, amelyek nekik járnak – fogalmazott az elöljáró.
Cseke Attila, a Bihar megyei RMDSZ elnöke lépett ezután a mikrofonhoz. Beszédében hangsúlyozta, a magyar nemzet akkora elszántsággal küzdött, hogy csak két nagyhatalom tudta térdre kényszeríteni. A szabadságharcot el lehet tiporni, de a vágyat a szabadság iránt sosem lehet elvenni a magyaroktól. 2024-ben, a választások évében, 176 évvel a történelmünket formáló események után, újra egy szív, egy lélek kell legyünk, hinnünk kell a közös jövőben. „Itt Érmihályfalván is időszerű, hogy bölcsek legyünk, mutassuk meg erőnket, ezt kívánja a nemzet, győzzenek a magyarok” – zárta gondolatait Cseke Attila, Érmihályfalva díszpolgára. Ezután a koszorúzás pillanatai következtek.
A zászlós fiatalok felvezetésével az ünneplők a Széchenyi térről átvonultak a Gizella Művelődési Központba, ahol Boros Emőke ismertette az est további programját, majd mikrofonhoz szólította Nyakó József helyi RMDSZ elnököt, hogy ossza meg ünnepi gondolatait. Beszédének gerincét szintén a 2024-es választási év fontosságának hangsúlyozása képezte. Úgy mint 1848-ban, a mai kornak is megvannak a magyar vezetői, akik akarnak és tudnak értünk, magyarokért tenni, akik vállalják a megmérettetést, azután pedig a tisztséggel járó munkát. Jó példa erre, a jelen lévő Cseke Attila szenátor, aki számtalanszor bizonyította rátermettségét és elhivatottságát ha az erdélyi magyarokért, azon belül a partiumi magyarokért kell tenni – mutatott rá. Június 9-én az első választás alkalmával, ahogyan a Kossuth nóta is szólít, mindnyájunknak el kell menni, csak ez alkalommal az úrnákhoz. „Az idei március 15. azért is különleges, mert több mint két évtized után ma a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdtük ünnepségünket, köszönet Isten kegyelméért és a lelkészek szolgálatáért” – fogalmazott az elnök. Ezután ,,Márciusi ifjak” díjazottjáról szóló laudáció hangzott el, aki ez alkalommal Nagy Boda Brigitta tanár volt. Nyakó József adta át a díjat, amelyet a helyi RMDSZ alapított azon fiatalok elismerésére, akik 1989 után születtek és kiemelkedő szerepet vállalnak közösségünkért.
Rövid szünet után a Nyíló Akác Néptáncegyüttes Testvériség című közel egy órás táncjátéka következett. 

A néptáncegyüttes minden évben tiszteleg a márciusi hősök előtt, idén az Érmihályfalván jól ismert testvérek, Bujanovics Rudolf és Ágoston történetét dolgozták fel, amely drámai fordulatot vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor. Ugyanis Rudolf lelkes forradalmár, míg Ágoston császárpárti volt. Bizonyos vélemények szerint Jókai Mór a Kőszívű ember fiai című regényének megírásakor a két Bujanovics fiú történetét vette alapul. Kalandos fordulatok után a két fiú Érmihályfalván telepedett le huszonöt év múlva az itt megörökölt Haller uradalomban. A megbékélt agglegények itt éltek halálukig és az érmihályfalvi temetőben, a családi kriptában nyugszanak. Az ünnepi előadás a Szózat eléneklésével ért véget.