Tisztelgés Váradszőllősön és Félixfürdőn

Ciucur Losonczi Antonius

A váradszőllősi római katolikus plébániatemplom kertjében található emlékműnél is emlékeztek 1848 hőseire a március 15-hez legközelebb eső vasárnap délben. A szép számú érdeklődőt Tolnai Andrea körzeti RMDSZ-alelnök köszöntötte, majd a koszorúzás előtt ünnepi műsorral szolgáltak gyerekek: az Orsolya Óvoda váradszőllősi épületébe járók  (felkészítőik Gáti Boróka és Géczi Lili óvónők), a Dimitrie Cantemir Általános Iskola tanulói (felkészítőjük Nagy Éva Brigitta tanítónő), valamint  az ötödikesekből és hetedikesekből összeállt kórus (karvezető Galea Ramona Rodica zenetanár).

Negyvennyolcas megemlékezést tartottak vasárnap délután Félixfürdőn is, Petőfi Sándor mellszobránál. Az ünneplőket Barta József váradszentmártoni RMDSZ-elnök köszöntötte, majd Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát, prépost-prelátus osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Kiemelte, hogy a forradalmárok egy abszolút értelemben is vett szabadságra gondoltak, ezért az egyház is ezen eszme mellé állt. A forradalomban a nemzetőrségben szolgálatot teljesítettek a Nagyváradi Premontrei Főgimnázium diákjai is, ugyanakkor három rendi plébános (Blaskó Mátyás, Kocsis Ádám és Lencsés János)  is hadbíróság elé került, áldozata lett a leverést követő megtorlásoknak. Félixfürdőn bujkált és keresett gyógyulást Panyik Ernő rendtárs, tanár. „A Jóisten adta az első szabadságot az embernek, ami egy belső szabadság volt, a szabad akarat. Innentől kezdve az ember óhajtja, és csak a szabadságban tudja önmagát megvalósítani, élvezni mindazt, amit a Jóisten adott neki. És gyakorlatilag szabadság nélkül a hazát se tudjuk szeretni” – fogalmazott Fejes Rudolf Anzelm.

Nemzeti imánk eléneklése után koszorúzott Barta József, Fejes Rudolf Anzelm és a megyei RMDSZ részéről Szabó József.