A húsvét az élet diadala a halál felett

Pap István

Az igehirdető hangsúlyozta, hogy az ünnephez, valamint az áldott földi és örök élethez Krisztusra van szükség. „Arra van szükség, hogy meglássuk a feltámadásnak a csodáját” – fogalmazott. De elhisszük-e a feltámadás üzenetét, tette fel a kérdést a lelkipásztor. Majd a felolvasott igeszakasz alapján felvázolta, hogy háromféle látás- és viszonyulási mód van ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az evangélium szerint Mária Magdolna csak azt látja, hogy elvitték Jézust a sírból. Nem töprengett azon, hogy mi történt, ő csak az érzéki látás szintjén fogta fel a történteket

 Dénes István Lukács megjegyezte: sok keresztény manapság is megmarad a kereszténység külsőségeinél, nem látja meg a lényeget, és ez a felületes látásmód a mindennapjainkban is jelen van, a pletykák is ebből a látásmódból születnek. Péter látásmódja a teoretikusé, folytatta az igehirdető. Péter alaposan megfigyelte a részleteket a sírban, és a látottak alapján felépített egy elméletet. „Ez a kereső lelkeknek a kutató látása, a kritikus szellem vizsgálódása, amikor valaki meg akarja érteni a lényeget, amikor mérlegel, szemlél” – fogalmazott, hozzátéve, hogy teóriáink gyakran nem állják meg a helyüket. Ezért tehát „tegyük félre a magunk emberi elméleteit, engedjük az Urat a Szentlélek által olyan látást adni, amilyet a harmadik személy, János kapott” – hangsúlyozta az igehirdető. János ugyanis lát és hisz, pedig tulajdonképpen ugyanaz a látvány tárult a szeme elé, mint amit Péter és Mária Magdolna is látott. János azonban meglátta az érzékeken és az emberi elméleteken túlmutató lényeget, Krisztus feltámadását. „Ünnepelni, látni és hinni. Ezt a csodát kell nekünk is átélnünk, és Isten kegyelméből át is élhetjük, mert ez a húsvét csodája” – fogalmazott az igehirdető.

Az úrasztali beszédet Nacsádiné Csuka Melinda lelkipásztor mondta el, aki azt emelte ki, hogy bár „közel van egymáshoz a kereszt és a nyitott sír, és sok keresztény ember él ezen a világon, aki viseli a kereszténynek szép elnevezését, de még nem tette meg ezt a rövid utat, mert nem jutott el még lélekben a kereszttől a nyitott sírnak a diadaláig, a húsvétnak a csodájáig” – fogalmazott. Arra kérte ezek után a híveket, hogy „tegyétek meg lélekben azt az utat, amelyik a kereszttől, a nagypéntektől a nyitott sírig, a húsvétig elvezet. A húsvét legnagyobb üzenete az, hogy az igazságot arcul lehetett csapni, meg lehetett ölni nagypénteken, de azt az Igazságot, amelyet az Isten Jézus Krisztusban elkészített és elküldött erre a földre, nem lehet elpusztítani, mert harmadnap feltámadott: vagyis meghalt a halál. Az élet győzött a halál felett.” Az úrasztali beszéd elhangzása után a lelkipásztorok kiszolgáltatták az úrvacsora sákramentumát a szép számban megjelent híveknek. Az istentiszteleten közreműködött az egyházközség Béczy Ernő kórusa.