Új lelkész kezdte el szolgálatát Hegyközújlakon

BN-összeállítás

A verőfényes februári napon tizenkét órától kezdődött az istentisztelet a hegyközújlaki református templomban, ahol Lukács Attila Levente lelkipásztor kezdte meg szolgálatát. Megválasztása után most tartott első alkalommal prédikációt a helyi református templomban. Az első szolgálat alkalmával jelen voltak a helyi közösség tagjain kívül a községben és a szomszédos községben szolgáló lelkipásztorok, gondnokok, polgármesterek és alpolgármesterek is. 

Az új lelkipásztor az igehirdetéskor János evangéliumából választott erre az alkalomra igét, amelyben a samáriai asszony és Jézus találkozásáról volt szó. A samáriaik és a zsidók ősi ellentétben éltek, de Jákób kútjánál Jézus az örök szomjoltó vízzel kínálja meg az asszonyt: „Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik… ”. A lelkész az ige magyarázata alapján elmondta, hogy nem számítanak a régi ellentétek, fogadjuk Krisztus Urunktól az üdvösség vizét, vagyis hitünkben újuljunk meg és buzdítsunk másokat is erre – kínáljunk meg másokat is az igével, erősítsük meg őket hitükben.

A liturgia végén Somogyi Lajos, a Hegyközújlaki Református Egyház gondnoka köszöntötte az új lelkészt, örömét fejezte ki az egyházközösség nevében és alig várja, hogy a közösség szerves részévé váljon a lelkipásztor és családja. Ezt követően a Bihari Református Egyházmegye nevében Köteles László hegyközpályi lelkész köszöntötte Lukács Attila Leventét, átadva neki a kinevezéséről szóló okiratot, és útravalóul egy igével ajándékozta meg, mégpedig a Példabeszédek Könyve 27. részének, 18. versével: „Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét…”. Köteles László örömét fejezte ki, hogy a településre új „fügefa“-gondozót rendelt ki az Úr, és a fügefa gyümölcse pedig a közösség üdve lesz majdan. Az istentisztelet végeztével a jelenlévők szeretetvendégségre voltak hivatalosak a helyi kultúrházba, amelyet a gyülekezet tagjai készítettek nagy odaadással. 

Lukács Attila Levente lelkipásztornak nem volt teljesen ismeretlen a hegyközújlaki egyházközség, ugyanis többször volt ott már alkalma szolgálni, helyettesíteni. A lelkipásztor elmondta: „mi lelkészek minden közösségben Krisztusról kell bizonyságot tennünk, és az Isten útjára kell vezetnünk olyanokat is, akik már aktív tagjai a gyülekezetnek, és olyanokat is, akik még ezután fognak csatlakozni közösségünkhöz”.

Hosszú szolgálat áll már a háta mögött. Az elmúlt közel másfél évtizedben szórványlelkészként szolgált a Kövesegyházi Református Egyházközségben és annak szórványgyülekezeteiben. A közösséget mindig odaadással, törődéssel szolgálta, és minden lehetőséget megragadott, hogy az egyház fele fordítsa a közösség tagjait, fejlessze, gondozza egyházát.