Megújul Sólyomkő vára

ERDON-összeállítás

A munkálatok értéke 12,4 millió lej, a beruházást az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) finanszírozzák. Az építkezésnek 2026 nyaráig kell befejeződnie, addigra az építőknek meg kell erősíteniük az omlásveszélyes, meggyengült falakat, ki kell egészíteniük a hiányzó falazatokat, meg kell erősíteniük a leomlott részeket és alapokat stb. A várhoz vezető utat is kiépítik, valamint a váron belüli ösvényeket is kialakítják. A felújítás után az önkormányzat különböző eseményeket is tervez tartani itt. „A várat szeretnénk beiktatni az összes helyi, megyei és regionális turisztikai körforgásba” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Ioan Todoca élesdi polgármester.

A vár története

Sólyomkő vára Élesdtől mintegy húsz kilométerre van a Réz-hegység nyugati részén, a Sólyomkőpestestől északnyugatra fekvő hegy tetején, 484 méteres tengerszint feletti magasságban. A várat a tatárjárás után, 1242–1246 között építtette a Dunántúlon birtokos Geregye nemzetségből származó Pál comes Bihar vármegyei birtokai védelmére. Pál comes IV. Béla magyar király hű embere volt, aki Bihar vármegyei birtokait katonai érdemeiért kapta. Pál fiai azonban szembekerültek V. István királlyal és ezért kegyvesztettek lettek, elvesztették bihari birtokaikat, amelyek a Körösök és a Berettyó mentét uraló Borsa nemzetségre szálltak. A 14. század elején Sólyomkő vára már a Borsa nemzetségbeli Tamás, majd fia Loránt és Borsa Kopasz nádor birtokában volt. 1316 körül Borsa Kopasz fellázadt Károly Róbert király ellen. A király a lázadás leverését Borsa Kopasz egyik legnagyobb ellenségére, a Dobi Dorogiakra bízta, akik – mivel tudták, hogy Sólyomkő vára bevehetetlen – a szomszédos hegyekben két várat építtettek, hogy Borsát kiéheztessék. A kiéheztetett Kopasz így nem tehetett mást, kénytelen volt megnyitni a vár kapuját, és megadni magát.

A vár ezután Kopasz hűtlensége miatt királyi birtok volt egy ideig, ahonnan Kaplai Tamás birtokába került, a későbbiekben pedig Drágffy Miklós lett a birtokosa. 1403-ban Zsigmond király, később a Szántai Laczkfiak, majd a Kusalyi Jakcsok, Országh Mihály nádor, Perényi Imre nádor birtokolta, kitől csere útján Drágffy János országbíró kezébe került, majd a losonci Bánffyak, Kanizsai László, később Székely Mózes erdélyi fejedelemmé lett ez a vár. Az 1500-as évek vége felé Bocskai István szerezte meg az akkorra már erősen leromlott erősséget, melyen ekkor jelentős javításokat és a védelmi képesség fokozását szolgáló módosításokat végeztetett, majd Báthory Gábor lett a birtokosa. 1630 körül a vár Zólyomi Dávidé, majd leányáé, Zólyomi Erzsébeté lett. 

A Zólyomiak után II. Rákóczi György lett a birtokosa. 1660-ban Sólyomkő várát Kemény János fejedelem szerezte meg, akinek idejében, 1660-ban a török ostrom nélkül szerezte meg a feladott várat, végül II. Rákóczi Ferenc lett a vár ura, akitől a császári katonaság foglalta el. A várat 1711-ben Friedrich Löwenburg gróf parancsára rombolták le, miután a szatmári béke kimondta a megsemmisítését. A vár rommaradványai még ma is jelentősek, láthatók a feltöltődött várárok nyomai is, melyen egykor felvonóhíd vezetett át egészen a kaputoronyig. A várrom közelében egy őrtoronyból átalakított kápolna maradványai, a vártól keleti irányba úgy 300 méterre egy négyszög alakú, középkori eredetű kőtorony romjai találhatók.