Közönségtalálkozó Méder Áronnal: 1095 nap alatt a Föld körül

Pikó Stefánia

Méder Áron 26 évesen, 2006 szeptemberében egyedülálló vállalkozásba kezdett, amely során egy kis tavi hajóval indult Föld körüli útjára. A szépszámú nagyváradi közönség előtt a vitorlázó – aki egyébként civilben villamosmérnök – ennek a hároméves, embert próbáló útnak a viszontagságairól mesélt. A közönségtalálkozó moderátorának, György-Csáki Istvánnak elmondta, a „könnyebbik” úton teljesítette a távot, mivel a Horn-fok megkerülése túl nagy kockázatot jelentett volna a mindössze hat méter hosszúságú hajójával, a Carinával.
Méder Áron 2004-ben, „aprópénzért” vásárolta meg a svájci gyártmányú, eredetileg a Genfi-tóra készült hajót, és közel két éven át újítgatta, hogy alkalmas legyen a nagy utazásra. Miután végzett a javítási munkálatokkal, 2006. szeptember 24-én indult útnak a szlovéniai Koperből, hogy a Földközi-tenger és Gibraltár érintésével jusson ki az Atlanti-óceánra. Ezután a Zöldfoki-szigetek volt a következő állomás, majd következett az út addigi leghosszabb szakasza, az Atlanti-óceán átszelése. Méder 44 nap után, Barbadosnál ért át az amerikai oldalra, majd a Karib-szigetek érintésével következett az átkelés a Panama-csatornán. Ezzel rekordot is felállított a magyar hajós, ugyanis a Carina volt a legkisebb hajó, amely valaha átkelt a Panama-csatornán.
A hurrikán-szezont elkerülendő, a Carinának minél hamarabb el kellett jutnia a Fidzsi-szigetekre, ahol biztonságban tudta átvészelni az extrém időjárási körülményeket. A fidzsi tartózkodás a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, a hajón további javítási munkálatokat kellett eszközölni, de, mint Méder Áron kiemelte, a helyiek nagyon segítőkésznek bizonyultak, főleg, miután útjáról beszámolt a Fiji Times című napilap is. Fidzsiről előbb Vanuatura, majd Pápua Új-Guineába vezetett az útja, ezt követően az Indiai-óceán vizét szelve át, haladt Ausztrália északi partvidékét követve Szingapúr felé.

A Carina a Szuezi-csatornán átkelve érkezett vissza a Földközi-tengerre, és 2009. szeptember 19-én futott be Koperbe 55.088 megtett kilométer után, ugyanoda, ahonnan elindult világhódító útjára.
A látványos képekkel „fűszerezett” közönségtalálkozón a szólóvitorlázó a jelenlévők kérdéseire is készséggel válaszolt. Megtudhattuk, hogy útja során végig rádióamatőrökkel tartotta a kapcsolatot, a többi földrészen élő magyarok is nagy figyelemmel kísérték a nem mindennapi vállalkozást. A rádióamatőrök olyan személyek, akik engedéllyel rendelkeznek rádiókommunikációs eszközök, például rövidhullámú rádióadó-vevők használatára, és ezt hobbi szinten, nem kereskedelmi célból űzik.
Méder a világ tengerein tapasztalt problémákat is sorra vette, az egyik ilyen a kalóztevékenység, amely leginkább Afrika partjainál fenyegeti az utazókat. Egy másik komoly problémát az óceánok szennyezettsége jelenti, bár útja során nem találkozott úszó szemétszigettel – melyek közül a legnagyobb a csendes-óceáni, amely 1,6 millió négyzetkilométeren terül el. Szomorúan tapasztalta, hogy az emberek mennyire nem vigyáznak környezetükre, függetlenül attól, hogy melyik kontinensen élnek.