Felújítják a volt váradi lovardát

Pap István

A nagyváradi helyi tanács pénteki online ülésén egyhangúlag elfogadta a debreceni közkönyvtárral közösen benyújtandó projektet, melynek keretében az egykori nagyváradi lovarda épülete kulturális központtá alakuljon át. A beruházás értéke 2,8 millió euró áfával együtt. A tanácsülés elején Florin Birta polgármester kifejtette, hogy azért kellett sürgősségi ügymenetben összehívni a testületet, mert a projekt benyújtásának a határideje aznap négy óra. Hozzátette, hogy eddig is fel akarták újítani a huszárlaktanyát, de mindeddig nem sikerült, mert nem találtak rá finanszírozási forrást. A mostani, több mint 2 millió eurós pályázatból 300 ezer euró a nagyváradi önkormányzat önrésze, a többi uniós vagy állami támogatás magyarázta Birta. A szociáldemokrata párti Adrian Madar tanácsos azt kérdezte, hogy mi fog történni a komplexum másik részével, azaz magával a huszárlaktanyával, amely már katasztrofális állapotban van. A politikus azt kérdezte, hogy tömbházak, fognak-e épülni a helyén, illetve, hogy a helyi önkormányzat hozott-e már valamiféle döntést ebben a kérdésben. Válaszában Florin Birta elmondta, hogy az uniós projekt csak a lovarda épületét érinti, már csak azért is mert az van az önkormányzat tulajdonában, a magánkézben lévő huszárlaktanya sorsát nem ismeri. „Nem ismerjük a tulajdonos szándékait, hogy mit akar oda építeni. Mi nem hoztunk döntést, de bármilyen fejlesztést is akarnak végezni azon a területen, annak meg kell felelnie a városrendezési előírásoknak” – fogalmazott Birta.

Az egyik megmenekül

Mind a város tulajdonában lévő egykori lovarda, mind pedig a magántulajdonban lévő egykori huszárlaktanya nagyon rossz állapotban van, de ha a város által előkészített projekt megvalósul, akkor a lovarda legalább megmenekül az enyészettől. A megszavazott tervezet szakjelentése szerint a munkálatok során teljesen felújítják a lovardát, helyreállítják a bejáratokat és a homlokzatokat, új tető kerül az épületre, a belső tereket is kialakítják. Az épület körül tereprendezést hajtanak végre és maga az épület kulturális tevékenységeknek ad majd helyet. A felújítási projektet a debreceni Méliusz Juhász Péter Közkönyvtárral közösen nyújtják be finanszírozásra a Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programhoz. 

A tanácsülés előtt egy nappal Marius Moș, a váradi polgármesteri hivatal nemzetközi finanszírozású menedzsment igazgatóságának a (DMPFI) a vezetője elmondta, hogy korábban a műemlék komplexumra vonatkozó projekteket csak akkor finanszírozta az Unió, ha a komplexum minden eleme a pályázó tulajdonában volt, de ez a kitétel megváltozott, és most már elég ha csak az az ingatlan van a pályázó tulajdonában, melyre finanszírozást igényel. Ennek köszönhetően tud a váradi önkormányzat pályázatot benyújtani a volt lovarda felújítására úgy, hogy a műemlék komplexum másik darabja, a huszárlaktanya nincs a tulajdonában. Arra a kérdésünkre, hogy szándékban áll-e a városnak megmenteni a huszárlaktanya épületét is, Marius Moș azt válaszolta, hogy amíg a huszárlaktanya nincs a város tulajdonában, addig a DMPFI nem tud csinálni semmit, bármiféle projekthez először meg kellene szerezni az épületet vagy vásárlás vagy kisajátítás útján, de ehhez önkormányzati döntésre lenne szükség.