Az egyetlen valódi megoldás a kutyák ivartalanítása

Pikó Stefánia

Lázár Károly több évtizede tevékenykedik az állatvédelemben, és ahogyan azt sokan tudják, hosszú évekig működtetett Nagyváradon is menhelyet, amit körülbelül 12 évvel ezelőtt vett át a város önkormányzata. Ameddig a gazdasági válság el nem lehetetlenítette a váradi SOS Dogs menhely csapatának munkáját, szépen haladtak az ivartalanításokkal és az állatok mentésével. A helyzet abból a szempontból most sem változott, hogy Lázár Károly és csapata továbbra is nagy számban menti az állatokat, adja örökbe és ivartalanítja őket, tevékenységüket azonban már nem a megyeszékhelyen folytatják, hanem Siterben és néhány olyan kisebb településen, ahol szerződésük van az önkormányzattal, például Hegyközcsatárban, Szentmártonban és Szentandráson.
Annak idején az SOS Dogs azért fordult az önkormányzathoz, mert együttműködést szerettek volna kezdeményezni, és a városvezetés támogatását kérték abban a közjót szolgáló munkában, amit mindaddig teljes mértékben önerőből, adományok révén végeztek. Az önkormányzat hallani sem akart az együttműködésről, hanem úgy döntött, teljes mértékben átveszi az irányítást a város kóbor állatait, állattartását illetően, abban a meggyőződésben, hogy ezt jobban, hatékonyabban fogják tenni. Ez az elképzelés láthatóan nem valósult meg, sőt, az elmúlt években a menhely általában csak a felháborító körülmények és homályos eljárások okán került említésre a sajtóban. Mindemellett felmerülhet a kérdés, hogy egy olyan intézmény, amely a városvezetéshez tartozik, miért nem számol be rendszeresen, pontos adatokkal arról, hogy hány kutyát gyűjtöttek be, honnan, hányat adtak örökbe, és hányat altattak el. Az altatással pedig el is érkeztünk a legégetőbb problémához.

Nem kerülne több pénzbe az ivartalanítás

A Grivei menhelyen is működő rendszer szerint a négylábúakat 14 nappal a begyűjtésük után el lehet altatni, attól függetlenül, hogy mindezt indokolja-e az egészségügyi állapotuk. Lázár Károly hangsúlyozta, az állatoktól való megszabadulás ily módja is éppen annyi anyagi ráfordítást igényel, mint az állatok ivartalanítása. Nem mellesleg a szakember azt is hangsúlyozta, hogy a Grivei tévesen van menhelyként említve, ugyanis, ha azt nézzük, hogyan járnak el a működtetők és dolgozók, valójában egy sintértelepről van szó. Tehát az állatvédők valójában egy banival sem kérnek több pénzt, illetve nem várnának el nagyobb anyagi ráfordítást az önkormányzattól, hiszen csak annyit szeretnének, hogy azt a pénzt, amit most a begyűjtött állatok elpusztítására költenek, költsék inkább a lakosok kutyáinak ivartalanítására.
„Fontos volna megérteni, hogy a kutyák elaltatása nem jelent hosszú távú megoldást, főleg akkor nem, hogyha közben nem zajlanak az ivartalanítások. Képzeljük el, hogy van valakinek egy kutyája, és az fial 8–9 kölyköt. Kilenc hónap után azok a kölykök elkezdenek szaporodni, és onnantól kezdve évente kétszer fognak újra és újra szaporodni. A menhelyek tele vannak, oda nem lehet beadni a kölyköket, így a többség úgy dönt, utcára rakja őket. Semmi értelme nincs úgy felmosni, hogy közben nem állítjuk meg a csapot” – fogalmazott a menhelyvezető.
Hozzátette, nem kevesebb, mint húsz éve vállalja a kutyák ingyenes ivartalanítását, és nem csak a mentett állatokét. Erre a lehetőségre gyakran úgy reagáltak az állattartók az elmúlt években, hogy nem jó, mert a kutyát el is kell vinni a menhelyig, de mint kiderült, ez is csupán egy kifogás, hiszen a szervezet a szállítást is vállalja. A gazdának így mindössze annyi dolga marad, hogy a beavatkozást követően tartsa szemmel az állatot legalább néhány napig. Ez azt jelenti, hogy legalább néhány nap erejéig bent, melegben és kényelemben kellene tartani a négylábút. Sokan azonban nem hajlandóak erre. Ezzel kapcsolatban a menhelyvezető azt mondta, a kutyatartás felelősséggel jár, ez a minimum, amit meg kell tennünk a négylábúakért, ha már úgy döntöttünk, hogy szeretnénk kutyát tartani.

Az ivartalanítás nem ártalmas

Gyakran hallják az állatvédők, hogy a négylábúak gazdái azért nem akarják ivartalaníttatni a kutyákat, mert attól tartanak, hogy a későbbiekben negatív egészségügyi hatásai lehetnek, sőt, sokan hivatkoznak arra is, hogy nem szeretnék a szülőség örömétől megfosztani az állatokat. „Ezt már réges rég megcáfolták. Sőt, kimutatható, hogy a kutyák számára a vemhesség, a fialás, a szoptatás mind mind csak stressz, ami viszont könnyedén későbbi egészségügyi problémákhoz vezethet. Tehát az ivartalanításnak mindenképp jótékony egészségügyi hatásai vannak. A kutyák ösztönlények, az ösztöneik által vezérelve szaporodnak, nem azért, mert az nekik jó, nem vágynak a szülőségre” – magyarázta a szakember.
Mások azért tartanak az ivartalanítástól, mert korábban történeteket hallottak olyan esetekről, amelyek során a kutyák vagy a beavatkozás során, vagy közvetlenül utána pusztultak el. A menhelyvezető elmondása szerint az ivartalanítás minimális kockázattal járó beavatkozás. Nagyon ritka, de előfordulhat, hogy az állat valamilyen rejtett betegsége miatt (gyakran a szaporított fajkutyák esetében) elpusztul közben, de mindennek nem nagyobb a kockázata, mint bármilyen más rutin beavatkozás esetében. Hozzátette, nagyon fontos, hogy olyan állatorvost válasszunk, amelyikről tudjuk, hogy van tapasztalata ezen a téren.

A mikrochip beültetését törvény kötelezi

Mindezek mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kutyák mikrochipeltetése már évek óta kötelező a romániai törvények szerint. Fontos lenne, ha ezt a törvényt a lakosság komolyan venné, hiszen az állatok mikrochipeltetése lehetővé teszi az állatvédelmi rendőrség és az állatvédő szervezetek számára is, hogy előkerítsék és felelősségre vonják azokat a személyeket, akik utcára dobják állataikat. Természetesen nagy segítség volna ez az elveszett házikedvencek esetében is. Ezzel kapcsolatban a menhelyvezető megjegyezte, a hatóságok sajnos egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy bármilyen módon ellenőrizzék ennek a törvénynek a betartását, így elsősorban ez minden állattartó saját felelősségére van bízva.

Támogatás

Az SOS Dogs egyesületének támogatásra van szüksége ahhoz, hogy a továbbiakban is folytatni tudja a tevékenységeit. A megnövekedett árak és a lecsökkent támogatások miatt egyre nagyobb kihívást jelent számukra a fennmaradás. Adományokat és önkéntes munkát is örömmel fogadnak, illetve az adó 3,5 százalékát is fel lehet ajánlani a menhely számára. Az ezzel kapcsolatos adatokat a www.sosdogs.ro weboldalon lehet megtalálni.