A Magyar Kultúra Hete Margittán

Szőke Ferenc

A gálaműsort megelőzően a művelődési ház előcsarnokában gyermekfoglalkozásokat tartottak a helyi pedagógusok irányításával. A gálán először dr. Fügedy Anikó Erzsébet osztályának (II. A) furulyacsoportja szórakoztatta a közönséget, majd az ünnepi beszédek következtek. Az esemény moderátora, Szűcs Andrea elsőként Kőrösi Viktor Dávid kolozsvári vezető konzult szólította a mikrofonhoz. „A magyarság és a kultúra egymástól nem elválasztható. Nincs magyarság, nemzeti identitás kultúra nélkül, és kultúra sincs nemzeti identitás nélkül” – fogalmazott többek között Kőrösi Viktor Dávid, majd Magyarország kormánya nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Zárszavában azt kívánta, hogy az ünneplők erősödjenek magyarságukban, kultúrájukban, őrizzék és adják át gyermekeiknek a kapott örökséget.

Az ünnepségen szintén jelen volt Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere, aki szerint „A magyar kultúra identitásunknak, magyar államiságunknak, egy nemzethez való tartozásunknak a legfontosabb ismérve.” Demián Zsolt margittai alpolgármester, RMDSZ-elnök azt hangsúlyozta: „Nem lehet a magyar kultúra fontosabb pontjait még csak felsorolni sem egy beszédben. Egy azonban biztos! Hatással volt és van nemcsak az országra, nemcsak a nemzetre és nemcsak Európára. Hatással van az egész világra. Ezt a hatást ünnepeljük ezen a héten Margittán, Berettyóújfaluban, Nagyváradon és Debrecenben közösen, s világszerte számtalan helyen. (...) A kultúránk része a kereszténység is, amit úgy tudunk megvédeni, hogy megéljük, gyakoroljuk azt. Ez érvényes minden témakörre, ami a kultúránk része. Mert gyermekeink látják, hogy mi, felnőttek miként élünk. Ha mi megéljük nap mint nap, akkor élni és virágozni fog a magyar kultúra. Ezt kívánom magunknak. Éljen és virágozzon a magyar kultúra még sok ezer éven át!” – mondta zárszavában az alpolgármester.

Az ünnepi beszédek után Demián Zsolt és Muraközi István átadták a helyi RMDSZ által alapított, ez évi Margittai Magyar Kultúráért-díjakat. Az oklevelet és emlékplakettet idén Bánházi Gyöngyi és Papp Gábor festőművészek, Deák Erika-Andrea és dr. Fügedy Anikó-Erzsébet pedagógusok, kulturális civil szervezetek önkéntesei, Horváth Sándor és Szegedi-Kiss Gyöngyi Magdolna amatőr színjátszók, karénekesek, kulturális civil szervezetek önkéntesei kapták meg. A festőművészek válogatott műveit a művelődési ház földszinti galériájában állították ki az ünnepség keretében.

A gálaműsor folytatásában a monospetri Bábota Néptánccsoport mutatta be hagyományőrző műsorát, melyben táncok és énekek által elevenítették fel hagyományainkat, régi szokásainkat. A műsor koreográfusai Sütő Szabolcs és Judit voltak, akik évek óta rendszeresen oktatják a csoportot. A műsor kitörő sikert aratott, amit a közönség hosszas vastapssal hálált meg. Zárásként a közönséggel együtt énekelték a Himnuszt.

Jeszenszky Géza könyvbemutatója

A Magyar Kultúra Hete programsorozat egyik színfoltja volt Margittán Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, történész, egyetemi magántanár és diplomata Kísérlet a trianoni trauma orvoslására – Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltás éveiben című könyvének bemutatása január 20-án. Az eseménynek a Horváth János Elméleti Líceum Papp Attila díszterme adott otthont. A rendezvény szervezője a margittai RMDSZ, társszervezője pedig Blága József, az oktatási intézmény volt filozófiatanára volt. Jeszenszky Gézát elkísérte a bemutatóra Király Béla erdélyi származású politikus, lapszerkesztő is. Az iskola igazgatója, Nagy Gabriella köszöntötte elsőként a bemutató részvevőit és a könyv szerzőjét, akire, mint mondta, nagy tisztelettel tekintett az ő korosztálya aktív politikusi korában, és gondolni sem merték, hogy egyszer majd Margittára is ellátogat. Blága József régi ismeretségben áll Király Bélával, így sikerült meghívnia Margittára a könyv szerzőjét. Blága József is köszönetet mondott a vendégeknek, amiért elfogadták a meghívást, majd átadta a szót a szerkesztőnek, aki röviden bemutatta a szerző életpályáját, alkotói tevékenységét. Hozott ajándékpéldányokat az általa szerkesztett lapból, a Magyar Szemléből, annyit, hogy minden részvevőnek jutott.

Jeszenszky Géza részletesen beszámolt a trianoni döntés előzményeiről, és a közönség kérdéseire is válaszolt. Kérésre dedikálta a köteteket, melyeket a helyszínen meg lehetett vásárolni, akárcsak Király Béla Sárgamellényben címmel kiadott, interjúkat tartalmazó könyvét is. Mint elhangzott, a szerzőnek és a szerkesztőnek szándékában áll bemutatót tartani más partiumi és erdélyi városokban is.

Múlt, jelen és jövő

A Magyar Kultúra Hetének január 21-i, vasárnapi programjait a művelődési ház szervezte a helyi tanács és a Margittai Polgármesteri Hivatal támogatásával. Erre a célra ugyanis elkülönítettek egy összeget a költségvetés kialakításánál. Elsőként a művelődési ház igazgatója, Duca Sergiu és Zsembinszki Zoltán hivatali alkalmazott köszöntötte a közönséget, előbbi román, utóbbi magyar nyelven. Mivel Marcel Sas Emil Adăscăliții polgármester családi esemény miatt nem volt jelen, ezért ők tolmácsolták üzenetét: „A kultúra egy nemzet számára múlt, jelen és jövő. Minden nemzet életében vannak jelentősebb események, ünnepnapok, amikor a mindennapi, szokásos, sürgető dolgainkat hátrahagyjuk, és felöltöztetjük lelkünket, elménket, szívünket, hogy fejet hajtsunk szóban, dalban, művészeti alkotásban azok előtt, akik valami igen maradandót alkottak, szóltak és mertek. A zene nyelvében nincsenek akadályok, hogy az emberi szívek és elmék összekapcsolódjanak. Ezzel a gondolattal kívánok őszinte, szép ünnepet!” 

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Demián Zsolt alpolgármester is, aki megfogalmazta: a magyar kultúra nagyon színes, ezért szinte lehetetlen olyan programcsomagot szervezni, mely minden szegmensét magába foglalná. Köszönetet mondott a művelődési ház és az önkormányzat alkalmazottainak a műsor megszervezéséért, a helyi tanácsnak az anyagi forrás biztosításáért, illetve a közönségnek a jelenlétért, reményét fejezve ki, hogy „még sok ezer évig fognak emlékezni és fogják ünnepelni utódaink a magyar kultúrát, mely nemcsak nemzeti, de globális szinten is értéket jelent”.

A beszédek után a műsorvezetést is magára vállaló Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja lépett színre, aki a konferáláson túl versidézetekkel, humorral, érdekes és értékes irodalmi adatokkal szórakoztatta a közönséget. Varkucs Róbert magyar nyelv és irodalom tanár, előadóművész operettcsokorral lépett fel. Porsztner Abigél és Falusi Anna népdalokat énekeltek, a csokalyi Fényes Néptánccsoport felcsíki táncokat mutatott be. Ők rendszeres szereplői a környékbeli rendezvényeknek, néptáncfesztiváloknak. A 2013-ban, székelyhídi és környékbeli kisiskolásokból alakult székelyhídi Zajgó Néptáncegyüttes is sikert aratott fellépésével. A teljes műsorhoz a zenét a Bakator zenekar szolgáltatta, mely egyénileg is fellépett.

Közös éneklés és kiállítás

A többéves hagyománynak megfelelően a Horváth János Elméleti Líceum diákjai és tanárai január 22-én 12 órakor együtt énekelték a Himnuszt az intézmény aulájában. Ez a hétfői eseménysorozat megkoronázása volt, hiszen előzőleg volt egy ünnepi program a díszteremben és egy bemutató a magyarok jellegzetes ételeiből, melyeket a diákok készítettek el otthonaikban és hoztak el bemutatásra, kóstolóra – tudtuk meg Nagy Gabriella iskolaigazgatótól. A megadott időpontban Puskás Miklós zenetanár adta meg a hangot, és a diákok tanáraikkal együtt elénekelték nemzeti imánkat.

 A közös éneklés után az aula végébe vonultak a résztvevők, ahol a berettyóújfalui Kolozsvári Donkó Rebeka mutatta be meseillusztrációit Mesék szárnyán címmel. A kiállítás viszonzása volt a margittai festőművészek berettyóújfalui kiállításának, melyről lapunkban is beszámoltunk. A tárlatot Nagy Gabriella nyitotta meg, a kiállított illusztrációkat pedig maga az alkotó mutatta be. Az illusztrációk Szűcs László: Madárkereső királyfiak című, 2021-ben újra kiadott kötetét díszítik, teszik képanyagban szebbé, teljesebbé. Mindegyik illusztráción a tájra jellemző népművészeti alkotás vagy motívum is megjelenik. Kolozsvári Donkó Rebeka a mesekönyvet is magával hozta, melyet felajánlott az iskola könyvtárának. Mint mondta, az abban olvasható mesék nemcsak a kisiskolásoknak szólnak, érdekes olvasmányt nyújthatnak a nagyobbaknak is.