Rendhagyó évfordulós történelemóra

A nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolában szervezett december 20-án rendhagyó, közös történelemórát a nyolcadikosok számára a tanintézet szaktanára, Csorba Krisztián, a romániai forradalom és rendszerváltozás 34. évfordulóján, az akkori események egyik kulcsszereplőjét, Tőkés Lászlót hívva meg „tanúskodni”. A kommunista diktatúrával és az azzal együttműködő egyházi vezetéssel szembeszálló egykori temesvári lelkipásztort, későbbi püspököt az iskola igazgatója, Tăut Eliza történelem-földrajz szakos tanár fogadta és mutatta be a sportteremben összegyűlt tanulóknak, kollégájával együtt röviden vázolva a régi rendszert már csak hallomásból ismerő fiataloknak, hogy mi is volt 1989 előtt Romániában.
Tőkés László, akinek védelmében kiálltak a temesvári polgárok azon a december 15-i napon és azt követően, a népfölkelésbe torkolló ellenállást megelőző eseményekről beszélt közvetlen és személyes hangon, több olyan emlékét is felidézve, amelyekre ma is borzongva gondol vissza. Kérdésre válaszolva tette világossá: akkor minden olyan félelmetesnek, ugyanakkor természetesnek tűnt, mert egyértelművé vált a közakarat: az emberek nem akartak tovább élni abban a rettenetes elnyomó rendszerben, nélkülözésben, sötétségben, bezártságban, amelyhez a mai szabadságunkat viszonyítani sem lehet.

A püspök több családi vonatkozású eseményt és elemet is felidézett, és mesélt a diákoknak arról a szolidaritásról, együttérzésről és elszántságról, ami átfogta és testvéri közösségbe fonta a fellázadt, különböző nemzetiségű, felekezetű, világnézetű temesváriakat. Szintén a tanulók köréből érkezett kérdésre erősített meg: senki sem készült és számított tudatosan arra, hogy napok alatt az egész országot átfogó forradalommá változik a temesváriak fellépése, ami elsöpri a diktatúrát. Ez még akkor is igaz, ha az akkori nemzetközi helyzet már kedvezett valami változásnak. Az más kérdés, hogy 1989. december 22-e, vagyis a diktátorpár elmenekülése után olyan fejlemények következtek be, amelyeket máig kutatnak és vitatnak a politikusok és a történészek, olyannyira, hogy a mai történelemkönyvekben (beleértve a tankönyveket) is különféle, olykor ellentmondásos interpretációk találhatók.
Tőkés László és a jelenlévő két pedagógus abban egyetértettek – és ezt melegen javallották a fiataloknak is –, hogy csak a múlt alapos megismerésével lehet a jelen valóságát értékelni és a jövő kihívásaira felkészülni. A rendhagyó történelemóra ünnepi jókívánságokkal ért véget.