Haydn és Brahms lesz csütörtökön a nagyváradi filharmóniában

Tóth Gábor

Ștefan Cazacu legutóbb édesapjával, Marin Cazacuval zenélt itt a filharmóniában tavaly decemberben, nyilvánvaló tehát, kitől örökölte ezt a szép hivatást a jövő januárban 29. esztendejét töltő virtuóz fiatalember, aki pediglen Haydn D-dúr gordonkaversenyét szintén előadta már itt, ugyancsak egy decemberi koncerten, 2019-ben. A filharmónia mostanság nem sokat törődik az önismétlések elkerülésével, Răzvan Suma idén márciusban játszotta ugyanezt a Haydn-versenyművet itt.

Jankó Zsolt, aki viszont a múlt évadban a zenekarral való egész építőtevékenységet igyekezett Haydn-szimfóniákra fókuszálni, most mindenesetre egy igazán különleges nyitányt választott a versenyműhöz, A lakatlan sziget című Haydn-operáét. Engedtessék meg arányosan kissé több szó erről a nem nevesített, de elképzelhetően váradi premierről.

Kevéssé közismert, hogy Haydn voltaképp majdnem ugyanannyi operát komponált, mint például Mozart, igaz, mindez csakis számszerű összehasonlítás lehet kettejük között. Haydn Eszterházán, mint afféle művészeti mindenes, sokszor heti három operabemutatót is kénytelen volt „felszolgálni” a hercegi udvarban, főként korabeli olasz ízlés szerintit. Az igényeknek megfelelő mennyiséget képtelenség lett volna írnia, sokrétű feladatai közepette, intendánsként javarészt importált operát, más akkori divatos szerzőktől, illetve az adott zenekari és énekesi körülményekhez igazítva, ha kellett, akkor azokból is húzott-vágott, átírt, áthangszerelt. Saját operái közül viszont több mint húszat tart ma nyilván a Haydn-kutatás, nyolcról ezekből egyébiránt először Doráti Antal karmesterrel készült egy lemezfelvétel még a hetvenes években. Magyarországon szerencsére javában tart a Haydn-reneszánsz, például olyan lelkes historikus zenei szakértőknek köszönhetően, mint Vashegyi György karmester. A most elhangzó nyitányhoz tartozó teljes operát koncertszerűen épp tavaly novemberben játszották a budapesti zeneakadémián a Haydneum Őszi Fesztiválon. Esterházy Miklós névnapján, 1779. december 6-án volt e mű ősbemutatója, ez is aktualitás így Mikulás környékén. Igazán örömteli tehát, hogy Jankó Zsolt is ilyen ínyencséget hozott a váradi műsorba kezdésként, érdemes erre a zenére alaposan fülelni, hogy miként villan fel benne az elmés, az érzelmes, illetve a szolgálati kényszerből is komponáló Haydn sokarcúsága, sőt, futólag mindenkori humora is, afféle nemesi fricskaként. A izolált távolságtól elszenvedett szerelmi bizonytalanság, majd ennek kissé komplikált rendeződése az opera alaptémája, két hajótörött hölgy egy lakatlan szigeten siratja bizonytalanságban két távoli kedvesét, akik legvégül mentően megérkeznek – egyébként a kor híres librettistája, Metastasio írta az opera szövegkönyvét. Haydn 1779-ben nyílt titokban folytatott viszonyt a nála 28 évvel fiatalabb, egyébként férjezett Luigia Polzellivel, a kor igen gyengécske nívójú mezzoszopránjával, aki e négyszereplős, kétfelvonásos operából Silvia szerepét kapta, s a témához minden bizonnyal ihletet is adott.

Szintén Eszterházához kapcsolódik a D-dúr gordonkaverseny, melynek szerzőségét ráadásul sokáig annak az Antonín Kraftnak tulajdonították (a hercegi zenekar csellistájának), akinek számára valójában Haydn írta.

Romantikus nyári Brahms-természetélmény zárja majd négy tételben a téli koncertműsort, egyenesen a Wörthi-tó (Karintia) vidékéről.

A filharmónia internetes felületein lehet tájékozódni a hangversennyel kapcsolatos hasznos dolgokról, elérhetőségekről, jegyekről: filarmonicaoradea.ro, facebook.com/filarmonicaoradea, instagram.com/filarmonicaoradea.