Vonóstriókkal folytatódik szerdán a Kaganovskiy Zenei Esték

Tóth Gábor

Vonóstriókat hallhatunk majd szerda este: Dohnányi Ernő 1902-ben írott Szerenádját, op. 10, W. A. Mozart 1788-ban komponált utolsó divertimentóját, K. 563, valamint Kodály fiatalkori Intermezzóját (1905). A fellépők: Artur Kaganovskiy (hegedű), Kaganovskiy Eszter (brácsa) és Kállay Ágnes (cselló). A vendégről szólunk, a Kaganovskiy-koncerteken Kállay Ágnes kiváló magyarországi gordonkaművészt már többször láthattuk-hallhattuk április óta itt Váradon, Patachich Trió néven viszont most először szerepel itthon ez a vonóshármas ebben a felállásban. Mint megtudtuk, névadó koncertjük november 14-én volt ugyane műsorral a magyarországi Szentesen. Nyelvi fordulatnak tűnhet pusztán, de egyben tartalmi párhuzam, hogy valóban Szentestére készülnek már ősz óta műsoraikkal deklaráltan is a Kaganovskiy Zenei Esték fellépői, hiszen hallhattunk már a Hold fényéhez, majd a csillagokhoz szóló muzsikát is tőlük az elmúlt hónapokban, persze mindenkor a lelkek fényéhez szólót, ezzel együtt a mostani szerenádhangulatú összeállítás szintén nemesre szabott esti fényeket céloz meg, valamint a hamarosan születendő legnagyobb fény eljövetele elé tekint várakozással.
Első ránézésre félrevezetően könnyed levegőjűnek tűnhetnek a műsorban szereplő címek – szerenád, divertimento, intermezzo –, mert csak töredékében fedik fel a mögöttük húzódó tartalmakat. A műsor központi elemét képező fajsúlyos, mintegy 40 perces, hattételes füzérű kései Mozart-divertimento például már szinte teljesen elhatárolódik művészi tartalmaiban a korai szórakoztató szerenádmuzsikák világától, a végletekig kifinomult eleganciájú és ízlésű formai látszat mögött nemcsak zeneszerzői mesterségbeli magasiskola ez, valamint technikai kihívás az egyenrangú félként kezelt szólamok számára, hanem evilági és transzcendens közötti átjárás léptékeiben is különleges átkelők kapuit nyitogatja – hogy mit tudhatott ekkor a „kései” harminckét éves Mozart (akinek életút tekintetében sajnos korán késő lett), mint közvetítő ég és föld között, azt akár igazolhatják ezzel párhuzamosan írott művei is, mint a három utolsó szimfóniája.
Kérdezhetnénk, hogyan kerül Mozart épp Dohnányi és Kodály közé, hiszen látszólag semmi közük egymáshoz itt a trióalakzaton kívül, de bizony van, mégpedig az a ragyogó szellem és elme, amellyel ezek a kristálytisztára csiszolt remekművek megfogalmazódtak a három különböző világot képviselő alkotó lelkében. Dohnányi Szerenádjának első két tételét egyébként már hallhattuk nagysikerű ráadásként ugyanitt a tavaly október 26-i koncerten, ahogyan ugyanakkor Kodály Intermezzóját is, melynek sajnos nem sok figyelmet szentel a Kodállyal foglalkozó zenetudomány, de azért van itt bőven mondandója a fiatal (23 éves) alkotónak magyar népzenei és nyugat-európai modernzenei értékek közti útkeresésről, ballagóan kezdődő motívuma, mintha épp a folklór-értékmentés útjára készülő fiatalembert jelenítené meg, kicsit balladisztikusan, önéletrajzi fintorral. Végül zárjuk a műsor elejével, Dohnányi szintén fiatalon, 25 éves korában írott Szerenádja (öttételes, nagyjából szűk félórás) csillogó elmésségű, kimagaslóan virtuóz szólamszövésű, szellemesnél szellemesebb ötletektől, pazar zenei megoldásoktól pezsgő. Ajánlottuk volna figyelmébe annak a Harold C. Schonberg zenetudósnak is (a New York Times egykori híres kritikusa), aki elég leszólóan nyilatkozott arról, hogy Dohnányi „jó szakember volt, de nem sok eredeti ötletre telt tőle”, hát de...
Logisztikai részletek végett az eseménynek mindenkor otthont adó és szervező Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közleményét is írjuk szokás szerint zárásul: jegyek 30, illetve 50 lejes áron kaphatók a püspöki palota recepcióján, jegyfoglalás a 0771 612 714-es telefonszámon lehetséges. A lefoglalt jegyeket legkésőbb a koncertet megelőző napon lehet átvenni.