Mindenkinek van egy saját személyes inflációja

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület elnöke és Nagy Tímea-Zita, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjának vezetője köszöntötték. Dr. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének irányítója arra hívta fel a figyelmet: bár Romániában jelenleg 8,3 százalékos az infláció, mégis magasabbnak érzékeljük, és általában minden országra, közösségre jellemző, hogy az ott élők nagyobbnak hiszik a pénzromlást a valós értékénél. Dicsekedhetnénk azzal, hogy lelepleztük a statisztikusok huncutságát, de a téves diagnózis hátterében egészen más áll, bár a szakemberek tényleg szeretnek egy kicsit játszani a számokkal. A valóság azonban az, hogy mindenkinek van egy saját személyes inflációja, mert a fogyasztói kosarába többet tesz azokból a termékekből, melyeknek az átlagnál talán egy kicsit jobban nőtt az ára (például az élelmiszerek). Ugyanakkor egy pszichológiai ok is létezik, éspedig az, hogy mindig az az érdekes téma a számunkra, amiért bosszankodhatunk, és ami esetleg jó, az már nem foglalkoztat annyira bennünket, fejtette ki Sebestyén Géza.

Azt is felvetette az előadó: az inflációért főleg a kormányt és a jegybankot szeretjük hibáztatni, de egyáltalán nem biztos, hogy mindig ők a felelősek ezért – például, ha a koronavírus-járvány idején más gazdaságpolitikát folytattak volna, most sokkal rosszabb lenne a helyzet. Viszont egyértelmű, hogy a magas infláció nem jó, hiszen értéktelenné válik a pénz, de még rosszabb ennek az ellentétje, a defláció, mivel akkor nem pörög a gazdaság. Az emberek nem vásárolnak, mert arra várnak, hátha még olcsóbb lesz minden. A gyártók ezért kevesebbet termelnek és adnak el, emiatt pedig elbocsájtanak az alkalmazottaik közül. És a munkanélkülivé lett fogyasztók immár azért nem fognak vásárolni, mert nincs rá pénzük, s így elindul egy deflációs spirál, magyarázta Sebestyén Géza. „Ezért nem gonosz gyíkemberek azok, aki arra figyelmeztetnek, hogy egy körülbelül 2 százalékos inflációnak mindig lennie kell” – fogalmazott.

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a jelenlegi infláció okai közé sorolandóak, hogy még a Trump-adminisztráció idején „brutális mértékű” volt a pénznövekedés az Egyesült Államokban; globálisan emelkedtek az energia- és az élelmiszerárak, valamint gyengült a magyar és a román nemzeti valuta is. Kijelentette: soha nem lesznek az árak olyanok, mint régen, erre hiába is vágyakozunk, de azért rövidebb távon valószínűsíthető néhány pozitív tendencia. Például: az energiaárak ugyan a megszokottnál magasabbak lesznek, de már nem fogják elérni a közelmúltbeli legmagasabb szintet; az élelmiszerek drágulása se lesz kirívó, mert általában ezek az árak hullámmozgást mutatnak; az infláció valahol 7 százalék körül fog alakulni. Rossz hír viszont, hogy 20–30 éven belül, ha folytatódik a világ „bezárkózása”, azaz az országok blokkosodása, akkor magasabb lehet az infláció. Ettől felmennek a kamatszintek, nem lesz jó üzleti befektetés a kötvény, a részvénypiacnak nem lesz meg az átlagos növekedése és az ingatlanárak csökkenni fognak, vélekedett az előadó.