Ismét többet fizetünk a fűtésért

Pap István

A nagyváradi helyi tanács csütörtöki rendes havi ülésén 24 lejjel növelte a váradi fogyasztók által fizetendő hőenergia árát. Az új díjszabás november 1-től lép életbe, tehát a decemberi számlákon már ezen az új áron fog számlázni a Hőszolgáltató Vállalat. A tanácsülés előtti sajtótájékoztatón Florin Birta polgármester elmondta, hogy a hőenergia előállítási árát az egész országban az Országos Energiaár-Szabályozó Hatóság (ANRE) határozza meg, az önkormányzatoknak igazodniuk kell a megszabott árakhoz, és ők maguk csak arról dönthetnek, hogy a megadott árból mekkora részt vállalnak át a lakossági fogyasztóktól. Nagyváradon a hőenergia előállítási ára 465 lej/Gkal, ami egyébként a legkisebb ár az országban, ebből az árból az önkormányzat 68 lejt vállal át, így a váradi lakossági fogyasztók november 1-től 397 lejt fizetnek minden elfogyasztott gigakalória hőenergiáért. Az eddigi ár, 373 lej volt, tehát 24 lejes, azaz 6,5 százalékos emelésről van szó. Florin Birta hozzátette, hogy az ármódosítás ellenére az önkormányzat megtartotta a 68 lejes támogatást, ami szintén a legkisebb az országban, a teljes árnak mindössze 15 százaléka. A polgármester kifejtette, hogy azért Nagyváradon a legkevesebb, mindössze 465 lej az előállított hőenergia ára, mert az elmúlt években az önkormányzat 200 millió lejt költött a fűtési rendszer korszerűsítésére, aminek köszönhetően az elmúlt években a hőenergia veszteség 50 százalékról mintegy 20 százalékra csökkent. „Választhatunk aközött, hogy populisták legyünk és adjuk a pénzt szubvenciókra, a hálózat pedig felújítatlanul marad, vagy megpróbálunk kialakítani egy fenntartható árat és befektetéseket végezzünk a fűtési hálózatba” - fogalmazott az elöljáró.

Sok az ügyfél

Kifejtette, hogy az önkormányzat azért sem tud nagyobb támogatást nyújtani, mert a Nagyváradi Hőszolgáltató Vállalatnak van a bukaresti után az országban a legtöbb ügyfele. A polgármester által a sajtótájékoztatón bemutatott hivatalos statisztikák szerint Nagyváradon 73 ezer személy van csatlakoztatva a távhőrendszerre, majd következik Temesvár 54.772 ügyféllel, Craiova 50.300, valamint Ploiești 50 ezer fogyasztóval. „Azok a polgármesteri hivatalok, ahol a hőszolgáltató vállalatnak sok ügyfele van, kénytelenek kisebb szubvenciót adni, mert nagy összegek adódnak össze az elfogyasztott gigakalória mennyiségének kifizetése után” - érvelt az elöljáró. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az önkormányzat által fizetett fűtéstámogatás összege: a 2018-2020 időszakban évente mintegy 21 millió lej szubvenciót fizetett a város, 2021-ben ez az összeg 26,7 millió lejre emelkedett, 2022-ben pedig már 48,8 millió lej volt, szerencsére a kormány ebből az összegből visszafizetett a városnak 8,3 millió lejt. Az idén a polgármesteri hivatal a becslések szerint 39,4 millió lejt költ majd fűtéstámogatásra.

Mennyi az annyi?

Az áremelés ellenére a távhő még mindig a legjutányosabb fűtési mód a polgármester szerint, aki egy számítást is bemutatott a sajtótájékoztatón. Egy három szobás lakás vagy azzal megegyező ingatlan esetében, amelynek körülbelül 1,8 Gkal havi fogyasztása van, a hőpompás fűtés költsége havi 439 és 586 lej között mozog a hőpompa típusától függően, a fafűtés 628 lej, a földgázzal való fűtés 649 lej, míg a távhőrendszer havi 715 lejét nyújtja a hőszolgáltatást. Ha az ingatlant brikettel fűtik, akkor a költség 941 lej, a pellettel történő fűtés pedig 1.715 lej, aki árammal fűt, 1.779 lejt ad ki a fenti paraméterek alapján a polgármesteri hivatal számításai szerint. Birta hozzátette, hogy a távhő rendszer üzemeltetése nem a fogyasztó, hanem a szolgáltató költségeit terheli, míg mindegyik másik fűtési módszer esetében a fogyasztónak további kiadásai vannak a fűtőanyag szállításával, vagy a berendezések karbantartásával.

Méltánytalan

A polgármester hosszas magyarázatai sem tudják eltakarni azt a tényt, hogy annak ellenére, hogy az országban Nagyváradon a legkisebb a hőenergia előállítási költsége, a lakosság mégis itt fizeti az egyik legnagyobb díjszabást, éppen amiatt, mert az önkormányzati fűtéstámogatás is messze a legkisebb az országban. Szintén a polgármesteri hivatal által közölt összehasonlító adatok szerint csak Craiovan és Temesváron fizet többet a lakosság a hőenergiáért, előbbi városban 499 lej/Gkal, utóbbiban pedig 438 lej az ár. Azt is hozzá kell tenni, hogy mindkét városban sokkal nagyobb a hőenergia előállítási ára, ezért az önkormányzatok is sokkal nagyobb fűtéstámogatást fizetnek: Craiova 203 lejt, Temesvár pedig 435 lejt gigakalóriánként. Ploiești-en, ahol, mint már említettük, 50 ezer ügyfele van a hőszolgáltató vállalatnak, az előállítási költség 635 lej, de a fogyasztók csak 195 lejt fizetnek gigakalóriánként, azaz 202 lejjel kevesebbet, mint a váradiak. Brassóban az előállítási költség 666 lej, ám a lakossági fogyasztók csak 233 lejt fizetnek gigakalóriánként, ez 164 lejjel kevesebb, mint a Nagyváradon most elfogadott tarifa. Kolozsváron az előállítási költség 759 lej, csakhogy az önkormányzati fűtéstámogatásnak köszönhetően a lakosság csak 278 lejt fizet gigakalóriánként. És ami még ennél is meghökkentőbb, a fővárosiak is kevesebbet fizetnek a távhőért, mint a váradiak, Bukarestben ugyanis 949 lej az előállítási költség, de a lakossági díjszabás 347 lej gigakalóriánként. Ezt tette szóvá a napirendi pont vitáján Liviu Sabău Popa szociáldemokrata párti helyi tanácsos is, mondván, hogy a szubvenció megállapításakor figyelembe kellene venni az átlagjövedelmeket is. Elmondta, hogy az önkormányzat a legkisebb fűtéstámogatást adja, miközben a fizetések is a legkisebbek Nagyváradon a többi nagyvárossal való összehasonlításban, holott éppen hogy a legnagyobb szubvenciót kellene nyújtani ott, ahol a legkisebbek a fizetések. A határozattervezetet végül a PSD-frakció ellenszavazatai mellett fogadta el a helyi tanács.