Az átlagtól eltérő fejlődés komplex megközelítéséről a Bonitasban

Pikó Stefánia

Az előadás óvónőknek, pedagógusoknak, szülőknek szólt, akiknek az elhangzottak segíthetnek abban, hogy eldöntsék, felismerjék, ha egy gyermek viselkedése nem illik bele a normál övezetbe. A kora gyermekkortól mutatta meg, melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyeket ha a szülő vagy pedagógus észlel, tudja, hogy szakemberhez kell fordulnia. Diagnózist általában három év felett lehet meghatározni, ennek ellenére sok esetben már pár hónapos korban is észrevehető a rendellenesség.
A szakértő első körben a szabályozási zavarokról tett említést, melyek a gyermekek esetében az első három hónapban abban nyilvánulhatnak meg, hogy nehezen megnyugtathatók, nem szopnak eleget, elutasítják a szoptatást, illetve nehezen alszanak el, és könnyedén felriadnak. A két és fél hónapos kortól öt és fél hónapos korig terjedő periódusban a rendellenesség jele lehet, hogy a gyermek kerüli a szemkontaktust, és problémás az érzelemkifejezés, illetve nincs reciprocitás. Az ezt követő időszakban körülbelül 8 hónapos korig az is megfigyelhető, hogy a gyermek csökkent érdeklődést mutat a tárgyi világ felé, illetve intő jel lehet a manipulációs aktivitás hiánya.
Természetesen az árulkodó jelek mellett a szakember a felismerésre, a szűrésre, a közbeavatkozásra is kitért, ezen belül említést tett arról, hogy a szakértői vizsgálat során értelemszerűen figyelembe veszik a szülő esetleges tapasztalatlanságát is, és az ebből kifolyólag előfordulható túlzott aggodalmat. A szakértő részletesen kitért a megfelelő diagnosztikus folyamat lépéseire, többek között említést tett arról, hogy a vizsgálatot végző csapatnak figyelembe kell vennie a gyermek fejlődéstörténetét, amelyre egy a gondozóval végrehajtott interjú keretében derítenek fényt. A diagnózis létrejöttét megelőzi a közvetlen felmérés és megfigyelés, egyéb információk begyűjtése, és persze a diagnosztikus eszközökkel történő vizsgálat.
Mindezek mellett dr. Pataky Nóra felhívta a pedagógusok és szülők figyelmét arra is: ahhoz, hogy biztos legyen a diagnózis, szükség van mindezekre a vizgálati lépésekre, illetve ki kell zárni az ehhez hasonló tüneteket mutató, egyéb zavarokat. Példaként tett említést az ADHD, azaz az aktivitás és figyelem zavarról, amely olyan hasonlóságokat mutathat az autizmusra jellemző viselkedésmintákkal, hogy egy nem elég alapos vizsgálat vagy akár csak megfigyelés keretében össze is téveszthető.
A jelenlévők megtudhatták, legkorábban 20 hónapos kor körül szoktak diagnózist megállapítani, és hogy 4–5 évesen már kifejezetten erőteljes és egyértelmű tüneteket lehet felismerni. Dr. Pataky Nóra elmondta, a korai felismerés többek között azért fontos, mert az agyi fejlődés intenzív szakaszában fokozottabb a terápiás hatás, illetve ezáltal meg lehet előzni a másodlagos fejlődési devianciát és a viselkedési problémákat. A továbbiakban a szakember a rendellenességek hátterére, esetleges okaira tért ki, de azzal kapcsolatban is tudott hasznos tanácsokkal szolgálni a pedagógusok számára, hogy hogyan közöljék a diagnózist, illetve a közlés mellett milyen fontos szempontokra kell még kitérni.
Az előadás létrejöttét a Bonitas Fogyatékkal Élő Gyermekekért és Fiatalokért Egyesület szervezésében a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.