Kalotaszentkirályon ülésezett a református zsinat

Tóth Zsigmond

Az ülés egy nagyon rendezett, hagyományait őrző településen került megrendezésre, amelyről közismert, hogy még elevenen élnek a magyar népszokások: a karácsonyi kántálás és a betlehemezés, az újévi köszöntés, a húsvéti locsolás, a szüreti bál. Megőrizték a pompás népviseletet is, melyet a helybeliek ünnepnapokon magukra öltenek. A településen nagy tisztelettel és megbecsüléssel fogadják az ode látogatókat, az utcán a gyerekek, fiatalok és felnőttek „Békesség Istentől!” köszöntéssel üdvözlik egymást és az idegeneket. Megtudtuk, hogy a település a Szentkirály nevet István király tiszteletére kapta, annak szentté avatása után 1083-ban. A többi Szentkirálytól való megkülönböztetés végett csatolták hozzá a Kalota előtagot. A falu két településből jött létre, ezért ikertelepülésekről is beszélhetünk, melynek részei a Kalota-patak két partján helyezkednek el: a jobb felén Zentelke, bal felén pedig Kalotaszentkirály fekszik. Közigazgatásilag a két falu 1966-ig külön szerepelt, de sorsuk a középkortól fogva egybefonódott, amikor közös egyházközösséget alkottak. A történelem folyamán több támadás is érte a falut. A falu lakosainak a száma jelenleg 1000 körül van, melynek 90 százaléka magyar, 10 százaléka pedig román nemzetiségű. 

A református templom kőből épült a XIII. században. Írásos bizonyíték nincs, de a szakemberek erre a következtetésre jutottak tanulmányozva az ablakok és egyéb felületrészek jellegzetességeit. Az egyházközség első okiratos említése 1937-ből maradt fenn (Bécsi kódex). A torony szintén kőből épült 1762-ben. Jelenleg bádoggal van befedve. Benne három harang lakik: a nagyharang 1959-ből, a középső harang 1994-ből, a kisharang 1800-ból. Lukács Endre helyi lelkipásztor a település és egyházközség történelmére vonatkozó bemutatójából azt is megtudtuk, hogy 1848-ban a faluval együtt a templom is leégett, valamint a parókián található összes okirat is. Mennyezete eredetileg kazettás volt, akárcsak a többi kalotaszegi templomok. A templomot 1850-ben újjáépítették, de a kazettás mennyezetet csak 1994-ben  sikerült visszaállítani  a budapesti Illyés Alapítvány támogatásával. A kazettákat Pál Árpád csíkszeredai művész festette, felhasználva a jellegzetes kalotaszegi motívumokat. Minden kazettán más-más motívum található. Az orgona 1876-ban épült. A szószék felett levő díszt gróf Bánffy Miklós készítette, a papné padját pedig Jósika család ajándékozta. A templomban látható varrottasok a helybeli asszonyok munkái és ajándékai, a templom falon három maradványtábla található az első és második világháborúban elesettek emlékére.

Vendéglátóink jóvoltából körbejárhattuk a település jellegzetesebb látnivalóit, az óvodát, ahol egy helyiségében Ady Endre emlékkiállítás van, láthattuk a költőnek emelt emlékszobrot, amelyet a Kalota partján állították fel annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött ott. Láthattuk a Szent István-szobrot (Dienes Attila alkotása), valamint Gyarmathy Zsigmond mellszobrát, aki a település szülötte. 1848-ban fiatal kora dacára beállt a honvédek sorába, majd később, mint hadnagy szolgált és rendkívüli bátorsága által tűnt ki. Meglátogattuk az iskola bentlakását és étkezdéjét, a modern sportpályát, tanuszodát, az épülőben lévő és hamarosan befejeződő műjégpályát. A településen jelenleg 26 panzió várja vendégeit, de több hagyományőrző szoba is működik Kalotaszentkirályon, tudhattuk meg a rövid bemutatón. 

A zsinati ülés múlt szerda délután vette kezdetét a Kalotaszentkirály-Zentelkei református társegyházközség kalotaszegi templomában, amelyen Bibza Gábor esperes, a zsinat ülésvezető elnöke tartott áhítatot, amelynek igemagyarázatát az 1Korinthus 14:40 versére alapozta. „A Romániai Református Egyház Zsinatának tagjai azért jöttek Kalotaszentkirályra, hogy őrködjenek az anyaszentegyház rendje felett, (…) hogy ne csak a mában, de a jövőben is legyen Magyar Romániai Református Egyház, (…) ha ezt a rendet meg tudjuk tartani, akkor lesz holnap” – hangzottak el a lelkipásztor-esperes szavai. 

Az istentiszteletet követően a köszöntések következtek, elsőként Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, zsinati elnök köszöntötte a gyülekezetet és a tagokat, majd elmondta: „…most először történik meg a zsinat életében, hogy együtt lehetnek az egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek képviselői (…), talán megkezdődik most valami, az amikor a zsinati üléseket egy egyházközségben tartják meg” – emelte ki a püspök. 

Csütörtökön reggel az egyházközség gyülekezeti házában lévő gyűlésteremben folytatta munkálatait a zsinat, amely Kató Béla nyitóáhítatával vette kezdetét, majd Bibza Gábor ülésvezető elnök felkérte Puskás Csaba jegyzőt a számbavételre. A számbavételt követően került sor a napirendi pontok elfogadására, majd a tárgysorozatok rendjén megkezdődött azok megvitatása. A Romániai Református Egyház törvényeire és szabályzataira beterjesztett kiegészítő és módosító beadványokat elsőként a szakbizottságok vizsgálják felül, és ha indokolt, figyelembe véve minden esetben, az érvényben lévő jogkört, megteszik a kiegészítéseket és módosításokat, majd a zsinat elé terjesztik megvitatásra és elfogadásra. A zsinat feladata a törvényhozás, amely a kihirdetést követően mindenkire kötelezővé válik.