Hangulatteremtés a Körös-parton

Pap István

Nagyon jó kezdeményezése és üde színfoltja volt az idei FestiFall kulturális rendezvénysorozatnak a Szent László híd északi hídfője és az Ezredévi emléktér közötti partszakaszon kialakított jazz-sarok. A volt Rimanóczy-szálloda mellett felállított kis színpadon a fesztivál minden napján két-két jazzegyüttes lépett fel. A Körös-parti sétányon asztalokat helyeztek ki, az est leszálltával meg lehetett gyújtani az azokra kihelyezett asztali lámpákat. Valóságos szabadtéri bárhangulat uralkodott tehát a helyszínen, mely minden alkalommal megtelt érdeklődőkkel, akik kulturált szórakozásra vágytak. Ebben a környezetben a jazzegyüttesek is mintha bármuzsikusok lettek volna, ugyanis kevesebben voltak azok a nézők, hallgatók, akik kifejezetten a koncerteket figyelték, a kilátogatók zöme az asztaloknál ülve beszélgetett és a muzsikát háttérzeneként élvezte. Ez persze nem von le semmit a zenekarok teljesítményének az értékéből, mindhárom napon nagyon tehetséges, zömében fiatal muzsikusokból álló formációk léptek fel.

Pénteken a 7th Sense és a New Fossils adott elő improvizatív, lendületes jazzmuzsikát, szombaton a kiadott programtól eltérően valamivel korábban kezdő Andrei Petrache Trio, majd pedig a Luiza Zan Quintet lépett fel. Érdekesség, hogy a trió két tagja a nagyszerű orgánumú Luiza Zan együttesében is szerepelt. A jazzkoncertek vasárnap este is folytatódtak, a Jazzybit, illetve a Jazzbois együttesek fellépése szerepelt a programban.

A minőségi zene az ötletesen és ízlésesen kialakított, valamint jól megválasztott helyszínnel együtt nagyon kellemes atmoszférát teremtett az igényes szórakozáshoz, csak két kritikai megjegyzést kell tenni ezeknek a programoknak a kapcsán. Talán valamivel több ital és ételmérő kocsi is elkelt volna, esténként már meglehetősen hosszú sorokat kellett végigállniuk a fesztiválozóknak ahhoz, hogy a kívánt ételhez-italhoz hozzájuthassanak. Illetve szombat este az érdeklődők nem élvezhették maximálisan Luiza Zan koncertjét, mert a főtérrről áthallatszott a Celelalte Cuvintének a maga nemében egyébként szintén remek, hangos hard rock muzsikája. Egy adott pillanatban, amikor nagyon áthallatszott a dobok és az elektromos gitárok hangja, modta is Luiza Zan, hogy épp egy halkabb, melankolikusabb dalt készültek előadni, de ilyen körülmények között inkább egy hangosabbal, energikusabbal folyatják a koncertjüket, hátha az elnyomja valamelyest a másik koncert hangjait. Ha a FestiFall szervezői a következő években is folyatni akarják ezt az egyébként nagyon jó kezdeményezést, akkor érdemes lenne figyelembe venni azt a lehetőséget, hogy a színpadot a sétány másik végébe, a Darvas-ház közelébe helyezzék ki, mert oda talán nem hallatszanának át a Szent László téri események hangjai.