Cey-Bert Róbert Gyula mutatta be legújabb könyvét Nagyváradon

ERDON-összeállítás

A szép számmal megjelent érdeklődőket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte. Min elmondta, a szerző és Püski István könyvkiadó immár hosszú évek óta minden évben megszerveznek egy székelyföldi körutat, ahol a szerző legújabb kötetét mutatják be. A körút utolsó állomása minden évben Nagyvárad. Ebben az esztendőben Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után érkeztek Váradra, hogy itt is bemutassák a kötetet.

A következő felszólaló Pápay Zoltán, a Góbé csárda társtulajdonosa volt, aki szintén köszöntötte a neves vendégeket, majd őseink tiszteletére, a valós magyar múlt ismeretének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Cey-Bert Róbert Gyula elsőként arról beszélt, hogy immár hosszú ideje visszatér Nagyváradra, hiszen Szent László városa, a nagy király szellemisége mindig visszahívja. Felidézte, hogy első alkalommal 1995-ben járt a városban, amikor is a Varadinum ünnepségek alatt, mint gasztronómiai szakértő működött közre az ünnepi vacsora menüsorának az összeállításában és elkészítésében. Azóta számos alkalommal volt már itt, legtöbbször Nagy József Barna hívására.

Az ősök tisztelete

Mint elmondta, hosszú éveket töltött Délkelet-Ázsia dzsungeleiben, ahol többek között azt is megfigyelte, hogy a különböző törzseknél milyen fontos az ősök tisztelete. Az aka törzsnél például már 6–7 évesen legkevesebb 15 ősének a nevét kell tudja a gyerek, természetesen ez szóbeli közlés, hiszen nem ismerik az írást. A hagyományok, az ősök tisztelete, az ősi rítusok követése tartja meg őket a mai napig. De nem kell feltétlenül a törzsi társadalmakat megfigyelnünk, ha az ősök tiszteletét kutatjuk, hiszen fejlett országokban is megtaláljuk ezt. Kínában vagy Japánban éppen úgy él az ősök tisztelete, mint a törzsi társadalmakban. Japánban teljesen megszokott, hogy például a munkából hazatérő férjet a felesége ugyanazzal az ősi teaszertartással, rítussal fogadja, amit akár 500 évvel ezelőtt is gyakoroltak a japán családokban. Éppen Japán az egyik legjobb példa, ami megmutatja, hogy a modern társadalom és az ősök tisztelete milyen jól megférnek egymás mellett.
A mai világban nagyon résen kell lennünk, hiszen a jól látható háborúk mellett egy szellemi hadviselés is folyik a különböző kultúrák, nemzetek ellen, hangzott el. Ebbe a hadviselésbe tartozik a családok szétzüllesztése, a közösségi értékek becsmérlése, a vallások ledegradálása, a nemzeti hovatartozás vitatása, sőt a nemi identitás megválasztásának lehetősége is. Nem újkeletű ez a hadviselés, hiszen az ősi, A háború művészete című kínai könyv is leírja, hogy az ellenfelet nemcsak fizikailag lehet legyőzni, de szellemileg, lelkileg is hadviselést kell folytatni ellene.

Archeogenetikai vizsgálatok

A magyar nemzet ellen is régóta folyik egy szellemi küzdelem, fogalmazott Cey-Bert Róbert Gyula. Zrínyi Miklós még leírta Attila című művében: „Én vagyok magyarnak legelső királya, Utolsó világrészrül én kihozója! Én lehetek tehát magyarnak példája, Hírét s birodalmát hogy nyújtsa szablyája”. Aztán később a Habsburgok ránkerőltették a finnugor elméletet, és ezt szajkózzák sokan a mai napig is. Szerencsére számtalan kutatás folyik napjainkban, amelyek mind afelé mutatnak, hogy a magyarok ősei a hunok, szkíták voltak és semmi közünk a finnugorokhoz, hangsúlyozta az előadó. Az egyik ilyen kutatóműhely a Kásler Miklós miniszter által létrehozott Magyarságkutató Intézet. Az intézetben a legmodernebb eszközökkel végeznek kutatásokat, például az archeogenetika eszközeivel is. Itt a gének segítségével állapítanak meg származási, leszármazási vonalakat.
A szerző elmondta, hogy sokat jár be a Magyarságkutató Intézetbe, nemcsak azért, mert ott tanácsadó, hanem azért is, hogy a legfrissebb kutatási eredményeket megtudja. Ezeket az eredményeket ismerve írta meg legújabb kötetét. A könyv egy regényes történelmi utazás, de mindvégig szem előtt tartja a történelmi tényeket, igazságokat. A sok lábjegyzet éppen ezeket a tényeket közli, így a könyv nemcsak regény, de történelemkönyv is. A szerző a továbbiakban részletesebben bemutatta a kötet fejezeteit, a szkíta, hun, avar ősök szerepét. A jó hangulatú könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.