Az aradi vértanúkra emlékeztek a művészeti líceumban

Ciucur Losonczi Antonius

A világ legrégebbi magyar kőszínházának, az idén 231 éves Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a tagja, Marosán Csaba színművész, irodalomterjesztő volt ismét a vendége péntek reggel a Nagyváradi Művészeti Líceumnak, aki a 200 éve született Petőfi Sándor életének és vándorszínészi, majd költői munkásságának fontosabb állomásait elevenítette meg prózában és rímben egyaránt, kiemelve személyiségének főbb jellemvonásait közérthetően és szórakoztatóan, a diákok „nyelvén”.

Egy órával később az október 6-i vértanúkra emlékezett az iskola közössége, szintén a díszteremben. Beszédében Nagy Gabriella igazgatóhelyettes, történelemtanár arra hívta fel a figyelmet: az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án, Torinóban. Kossuth rövidebb-hosszabb megszakításokkal ugyanis 1865 óta élt ott önkéntes száműzetésben, bár nem elszigetelten, „remeteként”, hiszen magyarországi híveivel állandó levelezésben állt, üzeneteket küldött nekik és olykor látogatókat is fogadott. Meghívták őt az 1890. október 6-i aradi ünnepségre is, de a kiegyezést teljes egészében elutasító, önmagát osztrák – magyarnak soha el nem ismerő Kossuth tudta, hogy személyes részvétele a „kibékülés ünnepén” erkölcsileg lehetetlen. Ezt fejtegeti az aradiak meghívására válaszképpen írt köszönőlevelében is. Abba viszont beleegyezett, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra. A felvétel pedig nemcsak azért különleges, mert Kossuth Lajos hangját hallhatjuk rajta, hanem amiatt is, mert ez a legrégibb ismert magyar nyelvű beszédfelvétel, és ez éppen október hatodikához kapcsolódik.

A zenés-prózai előadáson felléptek Béres Csilla magánének szakos tanárnő diákjai: Szücs Gabriella, Takács Zsófia és Tasadán Evelin, zongorán kísérte őket Catona Ábel tanár. Gál Hanna-Nóra diák Kerecseny János Az aradi tizenhárom című versét szavalta, felkészítő tanára Mados Andrea. A műsort a SuliBand (Ghitea Balázs, Győrfi Edmond, Miklós Anna, Szücs Gabriella, Drimba Cristina, Mellencsuk Bencze, Meleg Nóra) két produkciója zárta, a zenekar tagjai Lukács Annamáriának és Kása Tamásnak a tanítványai. ugyanakkor színpadon két, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz köthető kép is látható volt, a Rácz Eliza tanár által felkészített Nagy Bianka Vivien és Nagy Jázmin Brigitta alkotásai.