Tanulmányban dolgozták fel a város villamosközlekedésének történetét

Fleisz János 

A megnyitón Kámánné Szép Terézia igazgató kiemelte: megtiszteltetés Nagykanizsa számára, hogy ilyen nívós előadások helyszíne lehet. Bizzer András polgármester beszédében emlékeztetett, Nagykanizsa a közel 160 éves Déli Vasút által a leggyorsabb összeköttetést nyerte el Bécs és az Adriai-tenger kikötői között. Igaz, ma már nem csak ez a helyi fejlődés motorja, de ez alapozta meg. Ezt követően Imre Lászlóné, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) titkára megállapította, hogy kezdetben csak a vasúttörténet állt a konferencia középpontjában, amit néhány éve a közlekedéstörténettel bővítettek ki, illetve, hogy fontosnak tartották, hogy Nagykanizsa közlekedéséről is szó essen, hiszen vasutas város, a térség központja.

Dr. Kalocsai Péter szombathelyi egyetemi docens Urbanizáció és városi tömegközlekedés Nagykanizsán a polgári korban címmel tartott előadást. Prezentációjában kiemelte: a dél-zalai város fontos közlekedési csomópont volt a polgári korszakokat megelőző időszakban is. Dr. Majdán János pécsi egyetemi tanár A Déli Vasút terület- és településfejlesztő hatása – módszertani megközelítésből címmel adott elő. Ezt követte dr. Balázs Géza, aki a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára is A vasút romantikája című jó hangulatú, szubjektív életérzéseket is megjelenítő előadása. A plenáris előadásokat az Ezerarcú közlekedés II. című, a 2021. szeptember 24–25-i szombathelyi konferencia előadásaiból készült konferenciakötet bemutatása követte. A vaskos kiadványban, amely a világhálón is elérhető, helyet kapott e sorok írójának Nagyvárad villamosközlekedése különös tekintettel a visszatérés időszakára című tanulmánya is.

Tartalmas előadások több szekcióban 

Délután a tanácskozás hat szekcióban folytatódott, 23 tartalmas előadást hallgathattak végig a szakemberek, amelyek a közlekedésnek a térségek és települések fejlődésére gyakorolt hatásait tárgyalták. A Város és közlekedés szekcióban hangzott el e sorok szerzójének és Nagy István előadása A villamosközlekedés hatása Nagyvárad fejlődésére 1948–2023 között címmel. A prezentáció eleje helyzetképet adott Nagyvárad utóbbi 75 évében történt mély átalakulásáról, kiemelve azt a tényt is, hogy míg 1948- ban a magyarság a város lakosságának közel kétharmadát alkotta (63,8%), ez 2022 végére már csak 20,9 százalékra csökkent. A továbbiakban a nagyváradi közösségi közlekedés 1948- bani helyzetéből kiindulva, felvázolásra került, hogy a legkiterjedtebb villamosvonal-hálózat Nagyváradon 1957-ben volt, amikor 11 járat közlekedett. Ezután azonban már a leépítések következtek, együtt járva a kommunista intenzív városfejlesztéssel, amely a nagy ipartelepek és lakótelepek létrehozását jelentette.

Majd a rossz politikai és gazdasági döntések következtében alakult ki az 1990-es évek elején az egészen 2021-ig érvényesült vonalhálózat. Folyamatosan végbement a villamos járműállomány-cseréje, 2008-ban Nagyvárad volt az első romániai város, amely korszerű villamosokat vásárolt. A mai helyzet is részletes bemutatásra került, ennek megállapításai: a közösségi közlekedés 70 százalékban a villamosokon zajlik, emiatt a jelenlegi és jövőbeni fejlesztése indokolt. A dél felé terjeszkedő város új vonalat kapott a Pece patak mentén. Ez a vonal felgyorsítja a város ezen részének fejlődését. A járműpark modernizálása folyamatossá vált, ismét hazai gyártású új villamosok közlekednek Várad utcáin. A teljes pálya újbóli megnyitásával 2023. szeptember 11-től immár 8 viszonylaton közlekednek a szerelvények.

Egy érdekes összehasonlítás elhelyezte Nagyváradot a kilenc romániai villamosforgalommal rendelkező vidéki nagyváros között. E szerint Nagyvárad lényegében az élvonalban, a negyedik helyen áll, Arad, Jászvásár és Temesvár után, 45 km úthálózattal, 61 járművel, lényegesen megelőzve a többieket. Az utolsó rész a merész jövőbeli terveket vázolta, amelynek fő elemei: a villamoshálózat Tram-Train vonalakhoz kapcsolása, ezzel a kötöttpályás közlekedés kiterjesztése a régióra is. Ezek egyike a régóta dédelgetett álom, a Fürdővasút. A járműpark további fejlesztése és lecserélése, a háttérbázis fejlesztése, új kocsiszín építésének terve is napirendre kerül. Az előadás végkövetkeztetése: a nagyváradi villamosközlekedés jelentős múlttal és jelennel rendelkezik, története során végig a városi közlekedés egyik alappillérét képezte. A vonalak száma és hossza tekintetében Nagyvárad végig a vidéki városok élvonalába tartozott. Az első panelt követő 6. szekció elnöke szintén e sorok szerzője volt. A szimpózium munkálatait a nagykanizsai pályaudvar várótermében kialakított érdekes vasúti kiállítás megtekintése zárta le. A sikeres konferenciát kétévente szervezik meg. A szervezők a házigazda intézmény mellett a KTE Általános Tagozat Közlekedéstörténeti Szakosztálya, valamint a KTE Baranya vármegyei területi szervezete voltak.