Konferenciát tartott a KREK Nőszövetsége

Schönberg Éva könyvtáros

A diósadi református templomban tartották szeptember 23-án, szombaton a Királyhágómelléki Református Nőszövetség XXII. Konferenciáját, amelyen az előadók az Életünk és szolgálatunk a krisztusi örökség fényében témakört járták körül. A borongós idő ellenére több mint 1400 református asszony vett részt a jeles rendezvényen.

Az ünnepség a nőszövetségek zászlós bevonulásával kezdődött, majd Bogdán Szabolcs János püspök prédikált. Az alapige „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.” (János 10, 27-28) volt. Az egyházfő szerint Jézus követése áldozattal jár, önmagunk feladását jelenti. Csak az tartozhat Jézus juhai közé, aki elcsendesedik, hogy meghallja a hangját, amelyik halk és szelíd. Az ünnepi köszöntések sorát Bogya-Kis Mária, a KREK nőszövetségi elnöke nyitotta meg, majd Bogdán Ilona, a Nőszövetség tiszteletbeli elnöke tartott egy rövid beszédet.

Kádár György-Tamás esperes, helyi lelkipásztor Diósad múltját és jelenét mutatta be. Előadásából megtudhattuk, hogy a 750 lelket számláló magyar település adott otthont az Ady család őseinek. Összetartó és szorgalmas emberek laknak ott, egyre több ház épül, mert sok külhonba kivándorolt fiatal tér vissza a településre. A köszöntések végén a L'Adyk, a zilahi Silvania Főgimnázium verséneklő együttese örvendeztette meg a jelenlévőket egy rövid előadás erejéig.

Délben kezdődött dr. Somfalvi Edit teológiai tanár előadása, aki a generációk közötti kapcsolatokról beszélt, amelyek komoly egyházi erőforrások lehetnek, ha kellő időt szakítunk az utódainkkal való beszélgetésre. „Keveset beszélünk arról, ami volt, azért, hogy legyen” – vagyis, ha túldolgozzuk magunkat, kevés időnk marad az idősekkel és a fiatalokkal való kommunikációra.

Az ebédszünetet követően hat új zászlót avattak, ezután pedig Bogya-Kis Mária tartotta meg leköszönő beszédét, amelyben megemlítette, hogy az első zászlóavatásra 2001-ben került sor, abban az évben amikor őt a KREK nőszövetségi elnökévé választották. Veres Piroska két versét is hallhatták a jelenlévők Kötődni kell és Csendélet címmel.

A záróistentiszteleten P. Tóthné Szakács Zita, a Dunántúli Református Egyházkerület nőszövetségi elnöke hirdette az igét, ezt követően pedig közös úrvacsorázásra hívták a híveket.

A hazafelé tartó úton, a nap folyamán említett Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm című vers néhány sorát idéztük magunkban: Napsugarak zúgása, amit hallok/Számban nevednek jó íze van/Szent mennydörgést néz a két szemem/Istenem, istenem, istenem. Illesse hála és köszönet a diósadi közösség áldozatos munkáját, a lelkesedést, amellyel a településükre érkező nagyszámú vendégsereget fogadták. Soli Deo Gloria!