A díszlettervező Bánffyról a Partiumi Színházi Gyűjteményben

János Piroska

Az elmúlt napokban a nagyváradiaknak több lehetőségük is volt megismerkedni gróf Bánffy Miklós sokoldalú személyiségével: míg a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja konferencián emlékezett meg a 150 évvel ezelőtt született íróról, illetve ugyanitt kiállítást és kerekasztal-beszélgetést is szerveztek munkásságáról (lásd fentebbi cikkünket, szerk. megj.), a Partiumi Színházi Gyűjtemény termében a drámaíró, jelmez- és díszlettervező Bánffy került előtérbe.
A magyar dráma napja (szeptember 22.) alkalmából pénteken megnyitott kiállítás a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet, a Kiss Stúdió, valamint az RMDSZ nagyváradi nőszervezetének szervezésében valósult meg. A Bánffy Miklós jelmezterveiből, illetve díszletterveiből álló kiállítás a kolozsvári Bánffy-palotában mutatták be először. A kiállítás anyagát Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, színháztörténész ismertette, rámutatva: Bánffy e területen is európai szintűt alkotott. A színháztörténész az intendánsként is tevékenykedő gróf alkotásait párhuzamba állította a lengyel Stanisław Wyspiański műveivel, ami kapcsán elhangzott: bár mindkét alkotó munkáiban megtalálhatók a nemzetiségi vonások, illetve Bánffyéban előbb a budapesti operaszínjátszás, később a kolozsvári színjátszás jellemzői, minőségbeli eltérés azonban nincs kettejük között. „Az erdélyi művészet abban az időben európai szinten volt, mint ahogy Kós Károly építészete is ezt a színvonalat képviselte” – fűzte hozzá. Alkotásaiban felfedezhetők az Arts and Craft, a szecesszió, a historizmus, majd az art decoba hajló művészet jegyei, ugyanakkor Bartók műveinek (A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin) színpadra emelése színes gazdagságról és modernitásról tanúskodik – jegyezte meg. A tárlat novemberig marad a színházi gyűjtemény termében.
A megnyitót követően levetítették a Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola kalandos életét bemutató A maga természete szerint és szabadon című filmet, melynek Szebeni Zsuzsa társrendezője. A vetítést megelőzően Szebeni Zsuzsa – aki egyúttal a Carola Egyesület elnöke is – beszélt Bánffy múzsájának, a korabeli Kolozsvár meghatározó személyiségének életéről szóló filmről, amelynek producere Molnár-Bánffy Kata, forgatókönyvírója Ugron Zsolna, társrendezője Bertha Lívia. A bemutatása óta is nagy népszerűségnek örvendő film nemcsak Szilvássy Carola és Bánffy kapcsolatát mutatja be, hanem Szilvássy Carola rendhagyó, a korabeli társadalmi konvencióktól eltérő életútját tárja a nézők elé. Az arisztokrata családba született Szilvássy Carola volt ugyanis amatőr színész, okleveles bába, az első világháború alatt a fronton sebesülteket ápoló, az Erdélyi Helikon csoportosulásban tevékenykedő irodalomszervező, a kolozsvári Református Nőszövetség elnöke, ugyanakkor vélhetően az első magyar nő, aki repülőgépen tesztutazott. Életét tragédiák is beárnyékolták, hiszen kisfia hétéves volt, amikor skarlátban elhunyt. A filmet már májusban is láthatta a nagyváradi közönség, amikor a Festum Varadinum keretén belül vetítették a Léda-házban.