Megérkezett Váradra Szent László lovas szobra

Ciucur Losonczi Antonius

Mint ismeretes, a szobor állításának ötlete 2017-ben, Szent László magyar király szentté avatásának 825. évfordulóján született meg. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök mindig is hangoztatta, hogy kivételes jelentőséggel bír a vár, hiszen ott található az egyházmegye bölcsője, a forrás, melyhez mindig érdemes visszatérni, ezért számára mindig is egyértelmű volt, hogy ott kell állnia Szent László lovas szobrának. A váradi egyházmegye elöljárója több alkalommal is kijelentette: Szent László valós jelenléte köthető a várhoz, ott teremtődtek meg annak az intézményrendszernek az alapjai, melyek az ezt követő évszázadokban a szellemi, a tudományos, a kulturális és művészeti kibontakozáshoz, fejlődéshez vezettek. Az ott kijelölt Zéró Meridiánnak köszönhetően ugyanakkor több mint 200 éven keresztül Várad volt „a világ közepe”. Ráadásul a szoborállítás nem is előzmény nélküli, hiszen a 14. században ott állítottak egész alakos szobrot Szent Lászlónak, Szent Istvánnak és Szent Imrének, később pedig egy lovas szobrot Szent Lászlónak – valamennyi alkotás a Kolozsvári-testvérek remekműve volt. 

Szent László ugyanakkor példaképnek is tekinthető, ahogyan megszervezte az ország közigazgatását, rendet és fegyelmet tartott, modern szóval élve kiállt az emberi jogok mellett, segítette a szegényeket, és legfőképpen amiatt, mert istenfélő ember volt. „A történelem nem velünk kezdődik, és nem velünk fejeződik be. Felvállalva a múltunkat, nekünk is cselekednünk kell annak érdekében, hogy a következő nemzedékeknek is legyen mire büszkének lenniük” – adott hangot véleményének Böcskei László.

Amikor megszületett a szoborállítás ötlete, igyekeztek mindenkit mozgósítani a nemes cél érdekében. Az emberek téglajegyek vásárlásával járultak hozzá a pénzgyűjtéshez, és partnernek bizonyultak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Varadinum Kulturális Alapítvány, valamint az egyházközségek is. Deák Árpád szobrászművész készítette a nagyjából 260 ezer euró értékű lovasszobrot, mely eddig darabokban, „becsomagolva” az újzimándi öntődében várt arra, hogy Nagyváradra szállítsák.

Talapzatának építése a nagyváradi vár külső udvarán a K és a J épületek, illetve a Fejedelmi palota nyugati szárnya között májusban kezdődött. A helyet úgy választották ki, hogy az a gótikus várfalnak a járószinten megjelölt körvonalain belül, a rajzolatnak lehetőleg a geometriai középpontjában legyen, de ne fedje az itt földbe süllyesztett elektromos kábeleket és esővízelvezető-csatornát. A szobortalapzat alapjának mérete 484x165x20 centiméter, maga a talapzat pedig 484x320 centiméter. A talapzat déli oldalára a SANCTVS LADISLAVS REX feliratot vésik fel.

A szoboravatás időpontjáról, illetve módjáról egyeztetések zajlanak a római katolikus püspökség és a váradi polgármesteri hivatal között.