Nagyváradon mutatkozott be a szalontai Arany-múzeum

János Piroska

Gali Boglárka igazgatót és Czégé Réka programszervezőt Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője kérdezte. A jelenlegi Arany-múzeum épületének története az 1606-os évekig nyúlik vissza, hiszen Bocskai István ekkor telepített 300 hajdút, mint a beszélgetésen kiderült, szándéka szerint a jelenlegi város szomszédságába, azonban a hajdúknak annyira megtetszett a jól védhető mocsaras terület, hogy inkább itt építették fel az erődítményt/várat, amelyből csak a Csonkatoronyként ismert őrtorony maradt meg. Ebben létesült az ország legrégebbi magyar irodalmi emlékmúzeuma 1899-ben. 1957-ben, Dánielisz Endre igazgatósága alatt a múzeumot négyemeletesre bővítették, legutóbb pedig 2017-ben a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum lebonyolításában újították fel kívül-belül, a tárlat is egy interaktív jelleget kapott. A negyedik emeleten jelenleg interaktív játékok várják a gyerekeket, amely – mint elhangzott – nagy népszerűségnek örvend. A beszélgetés a Petőfi-jelenlét az Arany János Emlékmúzeumban címet viselte, így szó volt Petőfi Arany Jánosnál tett látogatásairól. A lánglelkű költő háromszor járt Szalontán, első alkalommal, 1847-ben, egy kávéfőzőt vitt ajándékba, ami meg is tekinthető az emlékmúzeumban. Petőfi itt, Szalontán írta Arany Lacinak, Sári néni című verseit, rajzai is születtek itt a Csonkatoronyról és Arany Jánosról, de később, a forradalom idején felesége is kisfia is Aranyéknál, a keresztszülőknél tartózkodtak. A beszélgetés során elhangzott, a második világháborút a múzeum megsínylette, a helyiek próbálták menteni a múzeum anyagát, így azok padlásokon vészelték át az adott időszakot, mind a mai napig bukkannak fel még tárgyak. Arany János szülőháza helyén megnyitott Arany-portán többek között egy olyan csizma is megtalálható, amit helyi lakos adományozott, a fentiek fényében pedig van olyan személy, aki meg van győződve arról, hogy az Arany csizmája lehetett. A múzeum figyeli ugyanakkor a különböző aukciókat a múzeum anyagának bővítése érdekében, illetve olyan tárgyak is vannak az intézmény birtokában, ami nincs a kiállított tárgyak között. Ilyen például a Szentivánéji álom és a Buda halálának kézirata.
A múzeum igazgatója elmondta, fontos számukra, hogy a múzeum egy közösségi tér legyen, ahova a látogatók többször is betérnek. Ezt a célt szolgálja a múzeumok éjszakája program is, amit Szalontán kétszer tartanak meg, a májusit követően július elején, a Szentivánéji fesztiválon is nyitva lesz a múzeum ajtaja a látogatók előtt. A Léda-házban tartott beszélgetés során Gali Teréz előadóművész megzenésített Arany-verseket adott elő.