Filozófiai kert: Nagyváradon állították ki Wagner Nándor szoborkompozíciójának teljes nagyságú másolatát

Pap István

A Filozófiai kert című alkotást a Szent László Napok keretében állították ki a nagyváradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár előcsarnokában az Academia Humana Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Szent László Egyesület szervezésében. A keddi tárlatnyitón köszöntötte a megjelenteket Ancuța Șchiop, a tárlatnak helyet adó könyvtár igazgatója, aki a város multikulturalitásáról beszélt. Kiemelte, hogy ez az a sajátosság, ami különössé teszi városunkat: „És ha van valami különleges, amit fel tudunk mutatni, az városunk multikulturalitásából eredeztethető. Kiállításunk tematikájával ezt az aspektust hangsúlyozzuk” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás nyár végéig lesz látható, illetve addig, amíg el nem kezdődik a könyvtár átépítése.

A tárlatot dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora nyitotta meg, aki bevallotta, hogy miután behatóbban megismerte Wagner Nándor művészetét, a budapesti Gellért-hegyen kihelyezett Filozófiai kert című alkotás valóságos zarándokhelyévé vált, ha tehette, szinte minden évben kilátogatott oda. Éppen ezért amikor három esztendővel ezelőtt Ilie Bolojan megyei tanácselnök megkereste őt azzal az elképzeléssel, hogy a PKE, a kis zsinagóga, illetve az ortodox templom határmezsgyéjén próbáljanak kialakítani egy területet, „ahol valami más hangulat, üzenet fogalmazódik meg, akkor az jutott az eszembe, hogy ide is el lehetne hozni ezt a szobrot” – mondta. Kifejtette, hogy a Filozófiai kert szoborcsoportjának már csak azért is helye lenne a Kápolna téren, mert „azok, akik itt csendben beszélnek, mind arról szólnak, hogy mi az, ami összetart, ami összeköt, és nem szétválaszt. Ezek rendkívül fontos üzenetek különösen egy olyan eszeveszett világban, amilyenben élünk, amelyben tombol mindenféle emberi őrület”. Végezetül kiemelte, hogy a Szent László Napok mottója a „Nagy találkozás”. „Legyen hát a nagy találkozás példa és olyan összekapcsoló közösség, amelyben hely van bármely nemzetnek, bármely felekezetnek, hiszen a közös Egy értékére mutat és tanít mindaz, amit itt látunk” – emelte ki Pálfi József.

Ugyanott tudná elképzelni az alkotást Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője is, aki maga is támogatja az ötletet. Szerinte Nagyváradot és a szoborcsoport alakjait párhuzamba lehet állítani, hiszen ha felmegyünk a városháza tornyába, 10–11, különböző felekezetű templom tornya tárul elénk, békés együttélésben.

Wagner Nándor életét és munkásságát Wehner Tibor művészettörténész mutatta be, de elöljáróban kiemelte, hogy a mostani kiállításon is látható, a szobrászművészről és feleségéről készült mellszobrok hamarosan a PKE belső udvarán kapnak majd helyet. A továbbiakban elmondta, hogy az 1922-ben Nagyváradon született Wagner Nándor művészi felkészülését derékba törte a második világháború, pályakezdését pedig beárnyékolták a háború utáni periódusnak művészetellenes kelet-európai társadalmi-politikai viszonyai. Néhány monumentális mű megvalósítása és sok tervben maradt alkotás, kisplasztika megalkotása fűződik a pályakezdő budapesti alkotóperiódusához. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukásával egzisztenciális lehetőségei és alkotói perspektívái is reménytelenné váltak Magyarországon, és mint oly sok huszadik századi kortársa, ő is csak hazájától távol bontakoztathatta ki tehetségét. Kezdetben Svédországban tevékenykedett, ahonnan tizenhárom évnyi eredményes, sok szép alkotást termő, de nehézségekkel is teli alkotóperiódus után utazott Japánba még Svédországban feleségül vett társával, Akiyama Chio asszonnyal. Japánban életútjának 1997-es lezárulásig lankadatlanul dolgozott, ott megteremtette optimális alkotó körülményeit, számos jelentős monumentális műre szóló megbízást is teljesíthetett. „Életének utolsó két évtizedében, az 1977 és 1997 közötti időszakban a megrendelő kívánalmaitól és kényszerektől megszabadulva a munkássága szintéziseként megalkotta hallatlan gondolati mélységek, formai bravúrok és plasztikai érzékenységek által éltetett Filozófiai kert című művét” – fogalmazott a művészettörténész. A nagy mű elkészült, de a művész csupán az alkotás műtermében való felállítását érhette meg. A nagy hatású kompozíció szélesebb körben csak az ezredfordulón, majd azt követően válhatott ismertté. A szoborkompozíció egyik változatát 2001-ben Budapesten, a Gellért-hegyen helyezték el, majd 2009-ben egy második változatát Tokióban is felállították. Ez a most Nagyváradon vendégeskedő Filozófiai kert-kópia volt a főszereplője a művész születésének századik évfordulóját ünneplő, a budapesti Műcsarnokban a közelmúltban rendezett emlékkiállításnak is.

Wehner Tibor kifejtette, hogy a Filozófiai kert összegző, átfogó érvényű műalkotás, melyben egy fantasztikus művészi pálya történeti és esztétikai mozzanatai összpontosulnak. A szoborkompozíció alakjait az kapcsolja össze, ami a világ különböző kultúráiban és vallásaiban közös: a közös isteni lényeg, a közös eredet. A szoborcsoport a közös centrum felé néző, körben álló öt alakból, és az ahhoz csúcsával kapcsolódó, egyenlő oldalú háromszög szára mentén három külső alakból áll. Elöl Ábrahámot látjuk imára borulva, tőle balra Ekhnaton, majd Jézus, Buddha és Lao-ce fordul a centrum, a közös lényeget szimbolizáló fémgömb felé. A központ körüli öt figura a világ kultúráit jelképezi, ők az isteni gondolatot sugározták és a világ nagy vallásainak alapítóivá váltak. A csúcsával a centrumhoz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög mentén helyezkedik el Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma és Mahatma Gandhi, különböző kultúrákból és korokból származó emberek csoportja, akik elérték a szellemi megvilágosodást, és ennek eredményét saját társadalmuk gyakorlatában meg is valósították. „E korszakjelző mű általános érvényű üzenete az együttműködés egymás jobb megértéséért, hogy a különböző kultúrák és vallási irányzatok képesek legyenek közelebb kerülni egymáshoz, ezért vissza kell térni a mindnyájunkban élő közös isteni eredethez, amely összeköt és nem elválaszt. Ez az egyetemes üzenet ma aktuálisabb, mint valaha” – fogalmazta meg Wehner Tibor. Majd az életművet összegezve a művészettörténész elmondta: a Wagner Nándor-művek Közép- és Nyugat-Európa, valamint Európa és a Távol-Kelet között teremtenek kapcsolatot. „Eltérő kultúrákat, szemléletmódokat és hagyományokat kapcsolnak össze és szintetizálnak, fogalmaznak meg izgalmas, sodró szenvedéllyel és mély érzelmekkel, zavarba ejtő gondolati mélységgel és gazdagsággal a végső megismerhetetlenség sokrétűségével, varázsával áthatott hiteles korképet.”

Végül Kiss Sándor, a Wagner Nándor művészi, szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány kuratóriumának az elnöke beszélt röviden. Kiemelte, hogy azok, akik ezen a megnyitón felszólaltak, bebizonyították azt, hogy egymás jobb megértése eredményt szül, majd idézte Wagner Nándor gondolatát a Filozófiai kert című alkotásáról: „egyenlő bázisról kell indulni, ellenkező esetben nem lehet kommunikációról beszélni. Ebben az alkotásomban igyekszem minden lehetőséget megadni a kultúráknak, hogy közeledjenek egymáshoz azzal, hogy mindegyiket egyenlően kezelem.” A tárlatnyitó után a jelenlevők koccintottak, majd a meghívottak egy része megkoszorúzta Wagner Nándor nagyváradi, Ady Endre utcai szülőházán elhelyezett emléktáblát.