Interjú

2023.06.12. 19:50

Filozófiai kert: az egyetértés esszenciája

A nagyváradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár előcsarnokában nyitják meg június 20-án, kedden azt a tárlatot, melyen az 1922-ben Nagyváradon született világhírű képzőművész, Wagner Nándor Filozófiai kert című szoborcsoportjának 3D nyomtatóval készült teljes nagyságú makettjét állítják majd ki. A Szent László Napok keretében megszervezendő tárlat kapcsán beszélgettünk Kiss Sándorral, a Wagner Nándor művészi, szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány kuratóriumának az elnökével.

Forrás: mucsarnok.hu

Pap István

– Az Academia Humana Alapítvány Wagner Nándor munkásságának népszerűsítését és örökségének ápolását tűzte ki célul. Konkrétan miből áll ez a tevékenység? 

– Az ötlet, hogy az Academia Humana nevű akadémia létrejöjjön, magától Wagner Nándortól származik. Ő 1997-ben elhunyt és a feleségére hagyta ennek a feladatnak az elvégzését. Az alapítvány 1999-ben alakult meg Budapesten és három célja van: az első számú, hogy Wagner Nándornak a világban szétszóródott művészeti örökségét kutassa és ápolja; a második az volt, hogy fiatal, kezdő, tehetséges művészeknek a fejlődését támogassa pályázati alapon, a harmadik pedig, hogy az alapítvány az általános, a középiskolai és egyetemi szintű oktatásban is segítse a művészeti oktatást. Az egyetemi szintű támogatás ismert Nagyváradon: a Partiumi Keresztény Egyetemen meghirdettük a Wagner Nándor-díjért folyó versenyt a művészeti szakos hallgatók között. A verseny 2006-ban indult, és azóta minden évben sikerült megrendezni. Japánban van egy Wagner Nándor Alapítvány, Magyarországon pedig van az Academia Humana Alapítvány. Minden évben készítünk egy közös tervet, és minden évben van egy nagyobb léptékű terv. A mi idei célunk a nagyváradi kiállítás, valamint egy könyv megjelentetése Wagner Nándor nyomában címmel, amelyet reményeink szerint a váradi kiállítás idején be fogunk tudni mutatni. Itt említem meg azt is, hogy nagy valószínűséggel lesz Nagyváradon egy Wagner Nándorról elnevezett utca.

– Wagner Nándor nagyon messzire, Svédországba, majd Japánba került szülővárosától, Nagyváradtól, de lélekben is elszakadt szülőhelyétől? 

– Wagner Nándor imádta Nagyváradot, és ezt a szeretetet sikerült átadnia második feleségének, Chiyo asszonynak is, aki Nándor halála után sokszor és szívesen ment Nagyváradra. Wagner Nándor egész életében kötődött váradi ifjúsági élményeihez. A készülő könyvben megjelentettük a halála előtt magnószalagra mondott élettörténetét, amiben a váradi gyerekkori történetek is benne vannak. Wagner Nándor 1956-ban emigrált Magyarországról. Svédországba érkezett, ahol nagyon hamar sikeres lett, a szabadtéren álló művei bizonyítják ezt, de a Svéd Szobrászati Szövetség eleinte nem fogadta el tagnak. Egy szomorú családi ok és elsőszülött fiának motoros balesetben bekövetkezett halála miatt másfél éves meditációs, alkotás nélküli periódus következett az életében, elvált feleségétől és családjától. 1961-től volt a tanítványa Chiyo asszony, aki később a felesége lett. 1969-ben mentek ki Japánba, ahol megkapta a teljes alkotói szabadságot és ott készítette el a Filozófiai kertet.

– Miben áll a Filozófiai kert című alkotás jelentősége?

– A szoborcsoport, amit most Nagyváradon is kiállítunk, egymás jobb megértése mellett tesz hitet. Wagner Nándor majdnem három évtizedig élt Japánban, és nagyon jó nevű szobrász lett. Amióta oda került, gondolkozott azon, hogy a számos megrendelése mellett miért ne készíthetne az emberiségnek szánt saját ajándékként egy szoborba rejtett üzenetet. Ebből lett a Filozófiai kert. Nagyon sok helyen Filozófusok kertje címmel hivatkoznak az alkotásra, de ez óriási tévedés, mert egyetlen filozófus sincs a műben, minden ábrázolt alak vallásalapító, a külső figurák pedig azok, akik a vallások megkövetelte morális tisztaságot életükkel be tudták bizonyítani. Wagner Nándor szoborcsoportjának van egy érdekes geometriája: körbejárható és bárki, aki kiválasztja a szívéhez legközelebb álló vallásalapítót, mondjuk egy zsidó ember Ábrahámot, a keresztény Jézust, az ázsiai Buddhát, és szembeáll vele, akkor is látja a többi alakot, mert az alkotás úgy van megkomponálva. A szobrok egy fényes gömb felé, a középpont felé néznek, ez az egyetértésnek az esszenciája tulajdonképpen.

– Ha jól tudom, maga Wagner Nándor több példányban is elkészítette ezt a kompozíciót. 

– Igen, halála előtt három példányt öntetett ebből a szoborból: az egyiket Budapestnek adományozta, a másikat Tokiónak, a harmadikat pedig New Yorknak szánta, hogy az ENSZ-székház előtt állítsák fel. Ezek közül a tokiói és a budapesti áll, az amerikai szoborállítás már majdnem elindult, de amikor ledőltek a kereskedelmi központok, akkor ez a projekt elakadt. A világjárvány előtt Chiyo asszony tárgyalt erről. Ő egy nagyon jeles család leszármazottja, ez a család Szapporo város alapítója volt. Chiyo asszony Yoko Onoval is személyes jó kapcsolatban állt, egy éven át leveleztek és többször találkoztak is, hogy a Filozófiai kertet megfelelő helyszínen kiállítsák, de amit találtak, azt Chiyo asszony nem fogadta el, mert egyetemi kampuszoknak zárt belső terébe akarták kihelyezni, ami ráadásul főként biztonsági okokból most már sokszor nem is látogatható a nagyközönség által. Chiyo asszony halála után (Chiyo Akiyama Wagner 2021-ben hunyt el – szerk. megj.) a japán alapítványnak lesz a feladata, hogy megpróbálja ennek a harmadik szoborcsoportnak a felállítását szorgalmazni, ha nem is az ENSZ előtt, de mindenképpen New Yorkban. E tekintetben a japán habitust kell ismerni: a japánok szeretik a jogot fenntartani. Ők úgy tekintik, hogy Wagner Nándor ezt a szobrot New Yorknak adományozta. Ez nem jelenti azt, hogy ezt holnap vagy holnapután fel kell állítani, hanem azt, hogy őrzik ezt a jogot. Ugyanúgy, ahogy a szovjetek is elvették Japántól az Északi szigetcsoportot, de a japánok mind a mai napig őrzik, hogy az övék a tulajdonjog, csak most éppen olyan a helyzet, hogy nem gyakorolhatják ezt a jogot. A japán gondolkodásmód és habitus egyébként nagymértékben hatott Wagner Nándorra is, aki már itthon a japán kultúra vonzáskörébe került; édesapja alakította ki Nagyváradon az első japánkertet.

– Honnan származik egy ilyen különleges tárlatnak az ötlete, hogy 3D nyomtatóval készített másolatot állítsanak ki? 

– Chiyo asszonnyal 2019-ben kezdtük el azt a helyet keresni, ahol Wagner Nándor születésének századik évfordulóján egy méltó kiállítást lehetne rendezni. Végül a budapesti Műcsarnokban találtuk meg ezt a helyet, mely kifejezetten azért épült, hogy a magyar művészek alkotásait bemutassák. De a Műcsarnok egy régi épület, másrészt kültéri szobrot nem lehet csak úgy leszerelni és bevinni oda. És mivel a technológiai fejlődés ezt már lehetővé teszi, akkor jött az ötlet, hogy Magyarországon elsőként beszkenneltessünk és a modern nyomtató technológia segítségével elkészíttessünk egy ilyen nagy méretű, nyolc szoborból álló együttest.

– Hogyan készült a nyomtatott makett?

– A kivitelező cég szabad kézzel szkennelte az alkotást, majd egy saját fejlesztésű szoftverrel megteremtették a szobor 3D kinézetét, ezt felszeletelték és 35x40 centiméteres kockákban, darabokban nyomtatták ki. Ezek a darabok lettek összeragasztva. Utána nagy feladat volt keresni egy olyan szakembert, aki a fehérben készült makett nyomtatásánál keletkező hibákat kijavítsa. Helyenként a szkennelés sem tökéletes ilyen nagy léptékben, ezért kiegészítették az apróbb hibákat, utána a makett több rétegű patinát kapott, és végül bronzfényben készültek el az egy az egyben méretarányos szobrok. Ez a Műcsarnokbeli kiállításra készített makett fog elérkezni Nagyváradra, ahol a Filozófiai kert mellett Wagner Nándor és Chiyo asszony mellszobra lesz még kiállítva.

„Wagner Nándornak, a világhírű nagyváradi képzőművésznek élete legfontosabb alkotása saját bevallása szerint a Filozófiai kert című szoborcsoport. Az alkotás gondolata a II. világháború után fogant meg a művészben, a 20 évig készült műalkotás egyetlen üzenete a béke akarása. Az alkotó így vall a szoborcsoportról: »egyenlő bázisról kell indulni. Ellenkező esetben nem lehet kommunikációról beszélni. Ebben az alkotásomban igyekszem minden lehetőséget megadni a kultúráknak, hogy közeledjenek egymáshoz azzal, hogy mindegyiket egyenlően kezelem«. 2022-ben a Műcsarnok Wagner Nándor születésének 100. évfordulója alkalmából állította ki a Filozófiai kert című szoborcsoport teljes nagyságú, 3D nyomtatóval készült másolatát, melyet most a Szent László Napok keretében tekinthet meg a nagyérdemű” – áll az esemény ismertetésében a szentlaszlonapok.ro honlapon. 

A kiállításmegnyitón felszólal: Ancuța Florina Șchiop, a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Wehner Tibor művészettörténész, Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány kuratóriumának elnöke, Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában