2023.05.12. 14:09
Történelemkonferenciát szerveztek
A 31. Festum Varadinum, illetve a Szacsvay Akadémia keretében történelemkonferenciát szerveztek csütörtökön a Léda-házban, folytatva az elmúlt évek hagyományait. Az idén Várad és Bihar vármegye társadalma a kora újkorban volt téma, s bemutatták a „...munkálkodom is örömöst én Várad építésén és megtartásában” című tanulmánykötetet, a sorozat 11. kiadványát, melyet Oborni Teréz és Mátyás-Rausch Petra történészek szerkesztettek.
A szerző felvételei
Ciucur Losonczi Antonius
Az érdeklődőket Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Szokás szerint a kötetben szereplő szerzők prezentálták ezután a munkáikat.
A Bagi Zoltán Péter (igazgató, Győr Város Levéltára) tollából született tanulmány a 16. század végi nagy és sikertelen török ostrom utáni védelem megszervezésének történetét mutatja be, bécsi levéltári és kézirattári források felhasználásával. Gálfi Emőke (tudományos munkatárs, EME Jakó Zsigmond Kutatóintézete, Kolozsvár) a váradi városprivilégiumok feldolgozásának során a Bethlen-korszakhoz érkezett. A kötetben közölt írásában a nagy fejedelem által a városnak adott privilégiumleveleket elemzi, kimutatva, hogyan épült rá a korábbi kiváltságokra a Bethlentől kapott négy adomány, amelyek révén a város széleskörű támogatásban részesült. Jeney-Tóth Annamária (docens, Debreceni Egyetem) udvartörténeti kutatásainak sorába illeszkedik a két Rákóczi-fejedelem udvartartásainak egyik színteréül szolgáló Várad szerepének meghatározása, amelynek hatalmas adattömeg szolgált alapjául. Mészáros Kálmán hadtörténész a „Legénység" adatainak kigyűjtését végezte el Várad mellett a rácok lakta előváros, Olaszi, a kissé távolabb fekvő népes mezőváros, Biharpüspöki, valamint Fugyi, Fugyivásárhely és Váradszőllős katonáskodó népességére vonatkozóan. Papp Klára (professor emeritus, Debreceni Egyetem) szintén hosszú évek óta foglalkozik a hajdúság viharos történetének egyes kérdéseivel, tanulmányában egy olyan jelenséget vett vizsgálat alá, amelyet eddig mellőzött a történettudomány. Nevezetesen, hogy a Csáky-család ősi birtokát, Körösszeget hogyan és miért vehették számba hajdúhelyként az Approbatae Constitutiones törvénygyűjteményben.
Sudár Balázs (tudományos főmunkatárs, ELKH BTK Történettudományi Intézet) izgalmas feladatra vállalkozott, amikor a korszak forrásai alapján Várad török kori topográfiáját készítette el, és adta közre. Szalai Ágnes (doktorjelölt, ELTE) szintén a Várad oszmán uralom alá kerülését követő időszakkal, azon belül a fejedelemség és a váradi vilájet között 1673–1675-ben a határ kérdésében kialakult konfliktussal foglalkozott. Tózsa-Rigó Attila (docens, Miskolci Egyetem) gazdaságtörténeti kutatásainak Váradra és a bihari régióra vonatkozó eredményeit közölte a kötetben.
