Közérthetően Erdély történetéről

Pap István

Meglehetősen kevesen jelentek meg az esemény helyszínéül szolgáló Léda-házban, hogy megismerkedjenek néhány igen szép kivitelezésű, Erdély történetét feldolgozó kiadvánnyal. Az est házigazdája, Nagy Mihály Zoltán levéltáros meg is jegyezte, hogy Bihar megyében 56 magyarul oktató történelemtanár van, és mindannyian kaptak meghívót a szervezőktől, mégsem jött el közülük senki, „de egy tanárt sem láttam Romsics Ignác könyvbemutatóján, Márton Áron sem érdekelte őket” – fogalmazott, utalva az elmúlt időszakban Nagyváradon lebonyolított más történelmi vonatkozású eseményekre is. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem friss kiadványokat, hanem 2020-ban, illetve 2021-ben megjelentetett köteteket mutattak be a Varadinum keretében szervezett eseményen.

Akik viszont mégis eljöttek, azok megismerhették az Iskola Alapítványt, melyet Ferenczi Szilárd képviselt, valamint Magyarország Országos Levéltárát, melynek főigazgatója, Szabó Csaba látogatott el Nagyváradra erre az eseményre. Ferenczi Szilárd felidézte, hogy az Iskola Alapítványt 1996-ban hozta létre az RMDSZ, és különböző feladatokat látott el az évek során. 2018-ban indult be a háromévesre tervezett, de végül négyévesre bővült Ezer év Erdélyben, száz év Romániában elnevezésű program, melynek keretében könyvkiadásba is belefogott az alapítvány, mely Erdély történetéről jelentet meg könyveket, illetve művészet, művészettörténet tematikájú munkákat és térképeket is. Az Iskola Alapítvány a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen négy kötetet adott ki, ezek közül hármat hoztak el a kötetbemutatóra, egy pedig – Oborny Teréznek az erdélyi fejedelmekről szóló munkája – néhány héten belül fog megjelenni.

Nemzeti levéltár

Szabó Csaba főigazgató is először az általa vezetett intézményről beszélt, mielőtt rátért volna a kötetekre. Mint mondta, az országos levéltár Magyarország legnagyobb és legrégebbi közgyűjteménye, melyet III. Károly király alapított a rendek kívánságára. Sajnos Magyarország középkori iratanyaga a mohácsi vész után megsemmisült, mintegy egymillió középkori dokumentum pusztult el, és mindössze 120 ezer maradt fenn, melyeket az országos, vagy a megyei levéltárak őriznek, illetve van még mintegy 10 ezer középkori dokumentum, amelyek nem az országos levéltár, hanem más intézmények, jobbára az egyházak kezelésében vannak. A levéltár által őrzött legrégebbi dokumentum a veszprémvölgyi apácamonostor alapító levele, mely görög nyelven íródott és Szent István király adta ki, ennek 1109-ben, Könyves Kálmán király idején megjelent másolata maradt fenn. A főigazgató kifejtette, hogy a levéltár nemcsak a közintézmények, állami szervek, de a magyar polgárok dokumentumait őrzi, ezért mindenhol illetékesnek érzi magát, ahol magyar emberek élnek a világ bármely pontján. „Ezért is vállaltuk örömmel, amikor az Iskola Alapítvány megkeresett, hogy megmutassuk azt a gazdag iratanyagot, amivel rendelkezünk” – fogalmazott. Ennek az együttműködésnek lett az eredménye az Erdély – 1000 év öröksége című album, melyet később angol nyelven is kiadtak, és amelyben „tömören megtalálható az a modern tudás, amit Erdélyről, a Partiumról, a Határőrvidékről tudni lehet és tudni érdemes” – mondta Szabó Csaba. Az album tudományos ismeretterjesztő munka, azaz a levéltár négy munkatársa tudományos igényességgel, de közérthetőn írta meg a különböző korszakok történetét, a képanyagot pedig a levéltár kreatív fotósa készítette. A kötet 1918-ig követi Erdély történetét, ezért szükségét érezték annak, hogy az elmúlt száz év Erdély-történetéről is képet rajzoljanak. Ennek a törekvésnek az eredménye lett a Magyarnak megmaradni Erdélyben című kötet, mely huszonöt olyan erdélyi magyar személyiség írásaiból nyújt válogatást, akik tudatosan vállalták a kisebbségi létet Romániában. A huszonöt személyiség között megtaláljuk többek között Bánffy Miklós, Mikó Imre, Márton Áron, Benedek Elek írásait. Szabó Csaba elmondta, hogy ezek a szemelvények is levéltári források, kisebb részben a korszakban közölt írások, melyek ma már nehezen hozzáférhetők.
Nem esett szó az eseményre elhozott harmadik kiadványról, L. Balogh Béni Erdélyből jelentik című kötetéről, mely a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériumának válogatott iratait ismerteti az 1918. november 3. és 1919. január 29. közötti időszakból. A beszélgetés végén a meghívottak a közönség kérdéseire válaszoltak.