Nem kifizetődő az emberekkel a saját anyanyelvükön beszélni

Pap István

A hulladék is alkalmas arra, hogy etnikai konfliktus legyen belőle: ez a veleje annak a történetnek, amit Bálint Jenő nagyváradi lakó mesélt el csütörtökön délelőtt, miután heves szóváltásba keveredett a RER köztisztasági szolgáltató cég diszpécserével. A panaszos azon a reggelen észrevette, hogy a RER Vest köztisztasági vállalat nem vitte el a háza elől a szemetet. Érdeklődött a szomszédoknál, és kiderült számára, hogy másoktól elvitték a hulladékot, csak tőle nem. Meg akarván tudni, hogy mi ennek az oka, felhívta a RER telefonos ügyfélfogadó számát, amiből egy csúnya veszekedés kerekedett.

„A kertben összegyűjtöttem a gallyakat, azt tettem bele a sárga zsáka, semmi más nincs benne. Felhívtam a RER-t, hogy miért nem vitték el a szemetet. Felvette egy férfi a telefont és elkezdett mondani valami hivatalos számokat románul, amit én nem értettem meg. Megkértem szépen, hogy hívjon valakit, aki tud magyarul, hogy megértsem pontosan, hogy miről van szó” – mesélte a panaszos, akinek elmondása szerint ekkor hangzott el az, hogy vegye tudomásul, hogy „ez itt Románia, itt románul kell beszélni, megértette?!” – idézte emlékezetből a diszpécser szavait Bálint Jenő. A panaszos hozzátette: „Én megértem a 87. évemet, de én még ezt soha senkitől nem kaptam meg, hogy ilyen aljas, soviniszta módon a szemételvivésből kisüljön az, hogy én magyar vagyok, ő pedig román!” Kiemelte, hogy eddigi élete során épp ellenkezőleg, csak pozitívumokat tapasztalt e téren, és fel is idézett egy ilyen esetet. Mint mondta, csak bottal tud járni, és a napokban rosszul lett az abc-ben, ahol mindenki segített neki, románok is, magyarok is nagyon szépen viselkedtek vele, nem érdekelte őket az, hogy román-e vagy magyar. 

Az ügyben Pálhegyi Zoltánhoz, a RER Vest igazgatójához fordultunk, aki először a hulladékelvitel tárgyában reagált. Kijelentette: jelenségként figyelhető meg az, hogy az olcsóbb frakciók felé vándorol a hulladék, azaz a kommunális hulladékot sokan a biohulladéknak szánt kukába teszik, kisebb mértékben pedig az újrahasznosítható hulladéknak fenntartott sárga zsákokba, hogy ezzel spóroljanak három lejt havonta. Emiatt most ellenőrzések zajlanak. A magánszemélyeknél a biohulladékot, a jogi személyeknél pedig az újrahasznosítható hulladékot ellenőrzik. Pálhegyi Zoltán elmondta, hogy a panaszos hulladéktárolóját azért nem vitték el, mert nem volt megfelelő tartalmú, ellenben rá volt ragasztva két figyelmeztetés is, „az egyik a mi részünkről, a másik pedig az ECO Bihor cég részéről, amely átveszi a hulladékot, illetve adunk egy útmutatót, hogyan kell gyűjteni. A rossz hírem az, hogy ezután sem fogjuk felvenni azokat a kukákat, amelyekben nem megfelelő hulladék van” – fogalmazott az igazgató.

Ami pedig a telefonos vitát illeti, Pálhegyi Zoltán elmondta, hogy visszahallgatta az ominózus beszélgetést és az ő álláspontja szerint a panaszos viselkedése hagyott kivánni valót maga után. Mint mondta, „a kolléganő (a diszpécserszolgálat munkatársa – szerk. megj.) professzionálisan járt el, próbálta megtudni, hogy mi a probléma, de az úr egy dolgot hajtogatott, hogy márpedig neki vigyék el az edényét, ahogy eddig is elvitték. Az úr nem érti, hogy a kolléganő miért akarja tudni, hogy milyen színű az edény, hogy a megfelelő színűt tette-e ki, vagy sem, van-e chip az edényen vagy sem, ezért az úr egy adott pillanatban kérte, hogy adjanak neki magyarul beszélőt. Ekkor mondta a kolléganő azt, hogy Buzăuban vannak, ott nem beszélnek magyarul. Innen fajult oda a beszélgetés, hogy az úrnak azért nem vették fel a szemetét, merthogy ő magyar” – írta le az esetet az igazgató, aki hangsúlyozta, hogy a diszpécserszolgálat munkatársa nem vonta felelősségre az ügyfelet, hogy miért nem tud románul, „annál is inkább, mert tud románul, olyan szinten, hogy perelni is tudott a kolléganővel”. 

Egyébként megkérdeztük mindkét féltől, hogy végül is férfi, vagy pedig nő volt-e a call centeres kolléga: Bálint Jenő határozottan állította, hogy férfi, Pálhegyi Zoltán pedig azt, hogy hölgyről van szó.

Gazdaság vs nyelvi jogok

A fentiekből mindenesetre adódik a kérdés, hogy a cég miért nem közli magyarul az ügyfelekkel a fontos tudnivalókat? Azaz, miért nem biztosít magyar nyelvű telefonos ügyfélfogadást, már csak azért is, hogy az ilyen jellegű félreértéseknek elejét vegyék? Az egyszerű válasz erre az, hogy gazdaságilag nem kifizetődő. Pálhegyi Zoltán elmondta, hogy a cégcsoport országos call centere Buzăuban van, Romániából minden hívás oda fut be. „Ez egy országos szintre kiterjedő gazdasági döntés volt a cégcsoport részéről. Én késleltettem a legtöbbet az alkalmazását. Várad egy évvel később volt beintegrálva, mint a többi RER-cég, de a cégcsport vezetésével szemben nem volt ellenérvem, mert ez gazdasági megfontolásból van. Régebben itt volt a diszpécserszolgálatunk és volt öt emberünk, hogy le tudjuk fedni a mindennapokat, most öt emberrel le lehet fedni két céget” – mondta Pálhegyi Zoltán. Az igazgató annak sem látja esélyét, hogy Buzăuban vegyenek fel magyarul tudó telefonos ügyfélszolgálatos kollégákat. Elárulta, hogy a RER Vest is és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal is kérvényezte a cégcsoport vezetőségétől azt, hogy a diszpécserszolgálat legyen Nagyváradon, mert a helyiek gyorsabban tudnak reagálni, mert van terepismeretük, míg a központosított call center nem rendelkezik ilyen terepismerettel. „Ebben a konkrét esetben is az volt a probléma, hogy az úr megmondta az utcanevet, de azt már egész egyszerűen nem hagyta a kolléganőnek, hogy megkérdezze, melyik városból hívja. A helyi diszpécserszolgálat operatívabb lenne, viszont nem találtunk megértésre a cégcsoportnál” – részletezte Pálhegyi Zoltán. A konkrét ügyben nem kívánunk igazságot szolgáltatni, ami, mint általában, valahol középen van, azt viszont megtudhattuk, hogy a magyar anyanyelvű ügyfelek továbbra is le kell nyeljék a békát, hogy a hulladékelszállítással foglalkozó vállalat gazdasági okokra hivatkozva nincs tekintettel az anyanyelvhasználati jogokra, holott monopolhelyzetben lévő közszolgáltatóként nem hivatkozhatna pusztán piacgazdasági érvekre.