A nagyvárad-réti Lázár-játék kulisszatitkai

Kabai Kitty beosztott lelkipásztor

A dúsgazdag ember története és pokolbeli siralma a Comico-Tragoedia című, református környezetben, Nagyváradon 1646-ban nyomtatásban kiadott iskoladráma második jelenete. Ugyan a drámajátéknak több verziója is fellelhető (ditrói, udvarhelyi, moldvai), de a rétiek a nagyváradi gyűjtés szövege alapján játszottak, melyet Kájoni János (1629–1687) csíksomlyói szerzetes is teljes szöveggel bemásolt a Latin-magyar versgyűjteményébe (Hymnarium, 1659– 1677). 
A darab bemutatja a bibliai gazdag és Lázár életét, halálát és haláluk utáni állapotát. A szegény alázatának jutalma a mennyország, a gazdag pedig egy életnyi mulatozás, dőzsölés és önzés okán a pokolba kerül. A Dúsgazdagolás az emberi lét értelmével, az emberi életút végső kérdéseivel foglalkozik. A misztériumjáték kiterjeszti a bibliai történetet angyalok és ördögök szerepeltetésére, akik megküzdenek az elköltöző lelkekért. A darab egyik sarokpontja éppen az, amikor az angyal ekképpen érvel a ördöggel szemben a gazdag lelkének üdvösségéért: „Hallgass, gonosz Sátán! Ne siess elkapni, / Testéből a lelkét menten elragadni, / Isten mennyből senkit sem akar kihagyni, / Krisztus életet jött mindeneknek adni. // Jól tudod, hogy Krisztus mindenkiért meghalt, / Kit önnön képére, mint ezt, teremtett volt, / Isten felől éltében gyakran ez is szólt, / Nem érdemel talán azért örök pokolt.” 

Ebben a két szakaszban benne van a kor református emberének letisztult hite, puritán teológiája Jézus Krisztus egyetemes megváltását illetően, melyet a legbűnösebb emberre nézve is érvényesnek tart. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az embernek megtérésre van szüksége és Jézus Krisztus váltságának hitben való elfogadására, melynek gyümölcse nem a kicsapongó önző, felelőtlen és mának élő élet, hanem a mindenki felé irányuló szeretetteljes odahajlás, irgalom. Mindezek evangéliumi summáját az ördög szájába adja a szerző, aki így felel az angyalnak:  „Igaz az is: Krisztus meghalt mindenekért, / Keresztfán fizetett minden bűnösökért, / De eredményesen csak a megtérőkért, / Szent bűnbánatot, kik tartanak, azokért.” 
Jézus példázata tanulságul szolgál arra is, hogy nem az a boldog ember, aki földi élvezeteknek él, hiszen a földi élet csak egy röpke pillanat az örökkévalósághoz képest. A régi szereplők leírásai, beszámolói szerint a közösség bűnösebb embereit házaikban hívatlanul is felkeresték az ördögök, vagy ha valaki elment megnézni a játékot, akkor verseltek neki, belefűzték a szokásszöveg közé, az arra az emberre vonatkozó aktuális bűnöket is (Karácsony-Molnár Erika: Dúsgazdagolás). 

Fontos tanulsága a drámajátéknak az is, hogy a gazdag bűne nem a gazdagságában rejlik elsősorban, hanem, hogy felhalmozott vagyona mellett is önző, zsarnok és közömbös marad a rászorulóval szemben. Hallgathatott volna korábban ő is a prófétákra, a próféciákra, de ő a csak profitra hallgatott és azt tartotta prioritásnak. A misztériumjáték végső üzenete azonos a bibliai példázattal: Jézus Krisztus meghalt és feltámadt, de a világ és az ember sajnos mégsem lett jobb, aki viszont hisz és megtér, annak általa lehet üdvössége. 
A ma emberének megdöbbentő lehet az, hogy most egy ilyen súlyos tartalmú, üzenetű misztériumjátékot konfirmandus korosztályú gyermekek játszottak (több, mint harmincan), azonban az összes fellelhető kutatás szerint mindig is iskolás korú gyermekek adták elő farsang és nagyböjt fordulóján, általában húshagyó kedden. Mi azonban ezt most a húsvét ünnepe utáni első vasárnapon láttuk jónak előadni, ezzel még nagyobb hangsúlyt adva a bibliai példázat üzenetének: az élet több, mint amit itt megélünk, és a halál után van folytatása az életnek. A mi reménységünk biztosítéka a feltámadt Krisztus Jézus. Feltámadás után ne a csodát keressük, hanem a Feltámadottal folytassuk mindennapi életünket. 
A misztériumjáték ötletgazdája e sorok írója volt, rendezője dr. Pálfi József lelkipásztor, a szegény Lázárt Márkus Milán, a gazdagot Kocsmarik Nimród, a gazdag feleségét Dobrai Hanna, a halált Sebestyén István, Ábrahámot Sánta István, az ördögöket Balogh Dávid, Benedek Dávid, Juhász Gergő, Brúgós Csaba, ifj. Márkus Zoltán, az angyalokat Gondos Csenge és Fábián Alexandra, a gazdag szolgáját Kovács Bendegúz, a Részegséget Halász Ádám, a Gyönyörűséget Sánta Réka játszották. Közreműködött továbbá Benedek Árpád, Brúgós Anikó, id. Márkus Zoltán, Dobrai Júlia, Kabai Kitty, a konfirmandusok csoportja és a Csillagocska Ifjúsági Zenekar: Benedek Dávid, Köteles Zétény, Emődi Mátyás, Úr Ádám és Dobrai Hanna.