Színarany diáktársulat Nagyszalontán

Gyermek- vagy kiskamaszkorban sokan eljátszanak a gondolattal, hogy egyszer ők is a világot jelentő deszkákra lépnek, vagy híres mozifilm-szereplők lesznek. A nagy költő, Arany János is kipróbálta a színészkedést, neki akkor Debrecenig kellett mennie, hogy csatlakozzon egy társulathoz. A mai, nagyszalontai gyerekek számára már könnyebb ez a feladat, hiszen van egy működő ifjúsági színjátszó kör, így az igazán elszántak kipróbálhatják tehetségüket a közönség előtt is.

ERDON-összeállítás

A nagyszalontai színjátszó kör vezetője az Arany János Elméleti Líceum magyartanára, Gál Csilla Annamária, aki az „előzményekkel” kapcsolatosan elmesélte: „Az előző tanévben megkért az igazgatónő, Tornai Melinda, hogy karácsonyra készítsek egy betlehemes jelenetet, mert azt gondolta, biztos van valami a tarsolyomban. Tudta, hogy a szülőfalumban, Nagyzerinden, több, mint 10 éve foglalkozom a néptánc mellett színjátszással is. Aztán nők napjára is megkaptam a feladatot, hogy rukkoljunk elő valamivel, így született meg Lackfi János: Nők Aranyban darabja, aminek nagy sikere volt. Szeptembertől pedig már a gyerekek jelezték, hogy várják, mit találok ki nekik megint, amikor jött a felkérés, hogy a Karácsony Szépén lesz egy fellépési lehetőségünk. Ennek a darabnak a tanulása közben éreztem azt, hogy akkor mi már egy csapat vagyunk.”
A kör elnevezésekor természetes volt, hogy Arany János nevének valamiképpen szerepelnie kell benne, így jött létre a Színarany Amatőr Színjátszó Kör. „Először csak azokkal dolgoztam, akiket tanítottam, majd a márciusi és októberi Arany János Irodalmi Versenyen figyeltem fel a tehetségesebb diákokra, ahol megszólítottam őket. Ezután a kolléganőim segítségét kértem, hogy ajánljanak nekem nagyobb diákokat, hiszen én 9–12-ben nem tanítok, így nem ismerem az ott tanulókat. Nagyon lelkiismeretesen segítettek egy-egy karakternek szereplőt választani” – mesélte a továbbiakban Gál Csilla Annamária. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy kik csatlakozhatnak a színjátszó körhöz, ez a válasz érkezett: „Akikben látok lehetőséget. Nem mindig a tiszta tízes tanulók a legtehetségesebb színészek. Nagyon szeretem látni a fejlődést, ahogy kibontakoznak. Nekem az az igazi sikerélmény, amikor azt mondják egy-egy diákról a műsor után, hogy nem gondolták volna róla, hogy ilyen tehetséges. Nagyon jó érzés látni, ahogy egyre jobban bíznak magukban.”
A darabválasztással kapcsolatosan megtudtuk: a hagyományos színdarab mellett a modern rendezői megoldásokat is kedvelik. „A témától függ. Szeretem a népies jelleget, ha a darab megengedi, de a Párisz almájában pont modernebb megoldásokhoz kellett nyúlni ahhoz, hogy olyan legyen, amilyet a diákok is szívesen játszanak, és a közönség is élvezi” – mondta Gál Csilla Annamária, aki a jövővel kapcsolatos tervekről is beszélt: február elején kezdték el próbálni a költészet napjára készülő darabot. Weöres Sándor az idén 110 éve született, az ő munkássága előtt tisztelegve szeretnének egy nagyobb előadást színpadra állítani. „Egyre több diák kapott kedvet a színjátszáshoz, ráadásul újra a népies vonalhoz nyúlhatok, ami nekem nagy szerelmem. Mióta Szalontán tanítok, rájöttem, hogy minden, amihez nyúlunk, Aranyhoz köthető. Még Weöres Sándor is, aki nemcsak Nagyszalontát verseli meg, hanem Arany Jánoshoz is írt költeményt, így ebből az előadásból sem marad ki Arany szellemisége” – mondta végezetül Gál Csilla Annamária.