Vetítés

2023.03.23. 17:54

Manipuláció és propaganda a filmben

A romániai kommunista rendszernek a művészfilmeken keresztül gyakorolt manipulációs és propaganda technikáit mutatja be a Körösvidéki Múzeumban csütörtök délután kezdődött kétnapos rendezvénysorozat.

Pap István

Két olyan művészfilmet tűztek műsorra a Körösvidéki Múzeum által szervezett A román film napjai című rendezvénysorozat keretében, melyek a román kommunista rendszer ideológiáját közvetíteni hivatott üzenetek legreprezentatívabb alkotásai. A kétnapos rendezvénysorozat alkalmával kerekasztal-beszélgetést is szerveznek a témáról a múzeum központi épületében. A programot csütörtök délután nyitották meg. Dr. Gabriel Moisa, a múzeum igazgatója felidézte ennek a kísérleti projektnek a keletkezéstörténetét, elárulva azt, hogy George Banuval, a nemzetközi hírű teatrológussal közösen ötlötték ki az esemény gondolatát. Kiemelte: a rendezvénysorozat célja bemutatni azt, hogy milyen hatással volt a mozi a román társadalomra a kommunizmus évei alatt, illetve azt, hogy a kommunista hatalom miképpen használta fel propagandaeszközként a filmet. Hangsúlyozta, hogy ezt a kísérleti projektet mindenképpen folytatni akarják az elkövetkező években. Diana Baciuna, a Kulturális Minisztérium államtitkára beszédében kifejtette, hogy a kommunista rendszerben a művészi kifejezés különböző formái az irodalom, a színház, a film és a képzőművészet a rendszer által meghatározott jelentés és tartalom hordozóivá váltak. A most bemutatott két művészfilm a kommunista uralom alatt álló filmművészetet jeleníti meg, és ideológiai, politikai üzeneteket illeszt az alkotásokba, akár a történelmi igazság feláldozása árán is. Kiemelte: ma már lehetőségünk van megtanulni azt, hogy a művészetet az őt megillető helyre helyezzük, és hogy a művészi aktusnak megadjuk azt a tiszteletet, amelyet megérdemel.

 


Dina Rentea, a szervezésben részt vevő kulturális menedzser felidézte: annak idején azok egyike volt, akik kinyitották Ceaușescu villáját és múzeummá alakították át, majd a vezetője is volt ennek a múzeumnak. Elmondta, hogy a villában volt egy vetítőtermes laboratórium, ahol minden filmet megszűrtek, illetve elolvasta azoknak a vitáknak a jegyzőkönyveit, amelyeken arról döntöttek, hogy mely alkotásokat lehet levetíteni a nagyközönségnek, és melyeket nem. „A most levetített filmek és az azokat követő beszélgetések szintézisét nyújtják annak, amit megéltünk, amit láttunk, és amiről azt szeretnénk, hogy ne ismétlődjön meg” fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy ez a mostani kísérleti projekt egyedi abból a szempontból is, hogy a romániai múzeumi közegben eddig még nem történt meg a kommunista rendszernek ilyen fajta bemutatása, és jó lenne, ha az elkövetkező években folytatódna a kezdeményezés az irodalom, a képzőművészet és más művészi ágak tekintetében is. A megnyitón szólt a szép számban összegyűlt közönséghez Krizbai Béla, az Országos Filmarchívum aligazgatója is, ez az intézmény bocsátotta a szervezők rendelkezésére a két filmet. Krizbai Béla kifejtette, hogy ez a bátor és ígéretes projekt felhívja a fiatal generáció figyelmét arra, milyen módon manipulálta a közvéleményt a kommunista rendszer. Elmondta, hogy a Román Országos Filmarchívum közel 45 ezer filmet őriz, ezek között vannak játékfilmek, dokumentumfilmek, animációk, filmhíradók stb., melyek összesen 113 millió folyóméternyi filmtekercset tesznek ki. A továbbiakban idézte Leszek Kolakovski lengyel filozófus gondolatát, aki szerint „a kommunizmus örök lelke a hazugság”, végezetül megosztott a hallgatósággal egy Titus Popovici-idézetet, aki az 1989-es rendszerváltás előtt pár hónappal azt mondta: „Ha a mi generációnknak van az esztétikán kívül más, elsődleges célja, akkor azt úgy lehetne összefoglalni, hogy alapvető kötelességünk elérni azt, hogy a visszaélések, az igazságtalanság, a diktatórikus módszerek, a másfajta véleményeknek az ellenséges tevékenységekkel való szándékos és durva összemosása többé ne fordulhassanak elő, váljanak lehetetlenné. A művészet erejével megnevezett gonoszság kevésbé lesz káros, vagy inkább az emberek már nem lepődnek meg annak esetleges felbukkanásakor”. A megfontolásra méltó idézet külön érdekessége abban rejlik, hogy a nagyváradi születésű Titus Popovici a kommunista rendszer egyik legbefolyásosabb filmes szakembere volt, a megnyitó után levetített, 1972-ben készült A hatalom és az igazság című alkotás írója is ő volt. A vetítés után kerekasztal-beszélgetés zajlott a filmről és arról a korszakról.

Pénteki program

A rendezvény pénteken folytatódik. Délelőtt fél tízkor vetítik le A hárompecsétes buzogány című, 1977-ben készült filmet, majd kora délután egy órától kerekasztal-beszélgetés következik többek között a film rendezőjével, Constantin Vaenivel. Délután fél négytől pedig bemutatják a legismertebb román újságíró, Cristian Tudor Popescu Dumnezeu nu e mort – Interceptări. Note informative című könyvét. A belépés ingyenes, a terem befogadóképessége 150 személy.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában