Felvidéki emlékjelsorsokról Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Nagy Tímea-Zita, az MCC nagyváradi képzési központjának vezetője köszöntötte, a meghívottal Misik Dóra, a Partiumi Keresztény Egyetem Hallgatói Önkormányzatának alapítója beszélgetett. Mint elhangzott, Orosz Örs jogvédő aktivista, értékmentő, a Sine Metu (Félelem nélkül) Polgári Társulás elnöke, Nyitra megyei képviselő, a megyei kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke. Tizennégy éven át volt a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, amelyet széles összefogásban mára Szlovákia legnagyobb magyar rendezvényévé sikerült kiépíteni. Az elmúlt években pedig az egyesülettel a közösségépítés mellett emlékezetpolitikai projektek megvalósításába kezdtek, melynek eredménye több felújított és újraállított szobor, illetve megmentett műemlék. Ugyanakkor a gombaszögi völgyben a sűrűn benőtt bozót közül szabadították ki a középkori pálos kolostor romjait, melynek jelentős részét feltárták, és belekezdtek az állagmegóvási munkálatokba. „Naponta tizenhárom fővel fogy a felvidéki magyarság. Azért, hogy ebből a lélektani állapotból és szomorú történetből megtaláljuk a kiutat, mi a végből egy új kezdetet próbálunk csinálni” – fogalmazott a műemlékvédő szakember, aki a beszámolóját egy megrendítő történettel kezdte. Bevezetésképpen elmondta, hogy körülbelül 450 ezer magyar él most Szlovákiában. 1946-47-ben hivatalos megfogalmazásban lakosságcserére került sor Csehszlovákia és Magyarország közt, mely főleg a felvidéki gazdag magyar protestáns parasztcsaládokat érintette. Gömör vidékén van egy település, Szútor, melynek eredeti lakossága az évtized folyamán száz százalékban kicserélődött, és napjainkban csak romák élnek ott. Hajdan volt egy református temploma, mely most romos állapotban van, a tetőzetét és a falépcsőit széthordták. Kiderült azonban, hogy a két harangja még megvan, és az értékmentők a püspökséggel közösen 2018. január 24-én egy utolsó istentiszteletet tartottak a helyszínen. Huszonhét éve nem harangozott már ott senki, ezen az alkalmon viszont fél órán keresztül félreverték a harangokat, és a megható rendezvényre Békéscsabán élő, egykori kitelepítettek is elmentek. Később aztán a harangokat a gombaszögi völgybe vitték, ahol egy kilátótoronyba szerelték fel ezeket, bárki megtekintheti ott, magyarázta Orosz Örs.

A Szoborsorsaink című igényes kivitelezésű kötet négy fejezetben taglalja 50 település 90 emlékjelének a történetét: millenniumi emlékművek, szabadságharcok emlékjelei, uralkodók emlékművei, egyéb magyar vonatkozású emlékjelek. Orosz Örs három mentőakciót emelt ki. Az érsekújvári régi Czuczor Gergely- mellszobornak a megtalálása kudarcnak bizonyult, mert kiderült, hogy nincs valós alapja annak a városi legendának, hogy az iskola udvarán található kútba dobták bele. A kassai honvéd-szoborcsoport talapzatának az utolsó feliratos kövét azonban sikeresen kiemelték a Hernád-folyó töltéséből, és a lőcsei honvédemlékmű torzója is előkerült egy véletlennek köszönhetően a Szepesi Múzeum raktárából, ez felújítva egyelőre a gombaszögi völgyben várja, hogy ismét fel legyen állítva Kassán. „A revitalizációkat szisztematikusan és kézen fogva a szlovákokkal végezzük, mert meggyőződésünk, hogy akkor van értelme az emlékezetpolitikának, ha a fájó múlt fullánkjait együtt húzzuk ki és jutunk el a nemzetek őszinte megbékéséig” – hangsúlyozta Orosz Örs.