Áremelkedés

2023.03.09. 18:43

ADI: Nem fenntartható a jelenlegi ár

Az Apă Canal Nord-Vest Közösségi Fejlesztési Társulás (ADI) jelentős mértékben megemeli a víz- és csatornaszolgáltatási díjat Bihar megye húsz közigazgatási egységében, mert a jelenlegi díjszabás nem fenntartható.

Illusztráció

Pap István

Lapunk megkeresésére válaszolva Balogh Ferencz, az ADI vezérigazgatója az áremeléssel kapcsolatban kifejtette: „az egyik szempont a Közszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) 970846/09.02.2023 számú Kötelező Érvényű Határozata, ami a 2023-tól alkalmazandó szolgáltatói árstratégiára vonatkozik, mely szerint egy átlagháztartás a rendelkezésére álló nettó havi átlagjövedelmének minimum 2,5 százalékát kötelező módon víziközmű-szolgáltatásra kell fordítsa, ami eleve áremelést eredményez. Ez EU-követelmény, mely az EU által finanszírozott víz- és szennyvíz infrastrukturális beruházások fenntarthatóságát hivatott biztosítani. Egy másik szempont az, hogy a víziközmű-szolgáltató működése a 2019 végén jóváhagyott szolgáltatási árakkal – mely 2023 februárjában egész Romániában a második legalacsonyabb vízdíj volt – nem fenntartható a jelenlegi drasztikus mértékben megemelkedett üzemeltetési költségek miatt.” A vezérigazgató példaként megemlítette, hogy 2019 óta 464 százalékkal nőttek a vállalat villanyáram-vásárlásával kapcsolatos költségei, 2020 januárja óta 34,5 százalékkal nőtt a minimálbér és csupán tavaly 16,4 százalékos volt az infláció. Mindehhez hozzáadódik a fogyóeszközök, díjak, illetékek, javítás-karbantartás, bérleti díjak és egyéb költségek jelentős mértékű növekedése.

Uniós projektek

A vezérigazgató felsorolta az Apă Canal Nord-Vest által európai uniós, vissza nem térítendő támogatásból megvalósított projekteket. Ezek közé tartozik az Interreg V-A Román–Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül megvalósult, közel 270.000 euró összértékű pályázat, melynek köszönhetően minden partner (Apă Canal Nord-Vest Rt., ADI, Bors község, Alfödvíz Zrt.) új eszközöket vásárolt és tapasztalatcserén vett részt. A Regionális Operatív Programból megvalósult egy közel 8 millió lej értékű pályázat, melynek keretén belül az Apă Canal Nord-Vest Rt. az ivóvíz és szennyvízhálózatok működtetéséhez szükséges új eszközöket vásárolt. A Nagy Infrastruktúra Operatív Programban (2014–2020) finanszírozott, több mint 33 millió lej értékű pályázatnak köszönhetően az idén elkészül a Bihar megye északi részére vonatkozó víz- és szennyvíz infrastruktúra fejlesztési beruházás megvalósíthatósági tanulmánya. „Fontos megemlíteni, hogy a már megvalósult beruházásoknak köszönhetően csökkent a hálózati veszteség. Például Bihardiószegen 2019-ben 65 százalék volt a vízveszteség, amit 2022-re sikerült 36 százalékra csökkenteni. Ennek az lett az eredménye, hogy az elmúlt 30 évben először 2022-ben egész nyáron zökkenőmentesen működött az ivóvízszolgáltatás” – jelezte Balogh Ferencz. A tervezett beruházások közé tartozik a Nagy Infrastruktúra Operatív Programban (2014–2020) benyújtott, több mint 18 millió lej értékű, 2,451 MW összteljesítményű napelemparkok létrehozását célzó beruházás, melyet ez év végéig üzembe is szeretnének helyezni. A pályázat benyújtásához alkalmas területeket hét önkormányzat bocsátotta a vállalat rendelkezésére (Bihardiószeg, Bogyoszló, Érmihályfalva, Értarcsa, Hegyközcsatár, Szalacs, Szalárd).
Egy másik terv a Fenntartható Fejlődés Operatív Programból (2021–2027) finanszírozott, több mint 300 millió euró értékű, víz- és szennyvíz infrastruktúra fejlesztési beruházás, mely több mint 20 Bihar megyei önkormányzatot és közel 100.000 Bihar megyei lakost érint. A tervezett beruházások „a térség összes önkormányzatával le voltak egyeztetve és megoldják mind a minőségi, mind a mennyiségi problémákat, valamint optimalizálják a hálózat működési költségeit. Az EMNP vezetésű Hegyközcsatár is komoly fejlesztések előtt áll ugyancsak azoknak a forrásoknak köszönhetően, amit az ADI és a regionális szolgáltató eszközölt ki” – fogalmazott Balogh Ferencz. A vezérigazgató elismerte, hogy az érmelléki és hegyközi településeken működő mélyfúrású kutakból kitermelt víz minősége nem kifogástalan, de emiatt is az ADI, a 2020-as állami költségvetésből, az RMDSZ kezdeményezésére előirányzott 15 millió lejből konténeres víztisztisztító állomásokat szerelt fel 16 településen, melyek jelenleg próbaüzemben már működnek. 2022-ben, az Anghel Saligny Országos Beruházási Program keretében az ADI elnyert egy több mint 69 millió lej értékű víz- és szennyvíz infrastruktúra fejlesztésre szánt beruházást, mely 5 önkormányzatot érint (Bihardiószeg, Érsemjén, Felsőderna, Kiskereki, Szentjobb). Jelenleg zajlik ennek a beruházásnak a közbeszerzési eljárása, tájékoztatott Balogh Ferencz, majd megjegyezte, hogy amíg nem létezett a regionális szolgáltató, addig a települések többsége nem rendelkezett közegészségügyi engedéllyel sem. „A vízproblémák azért is vannak, mert sok esetben az átvett hálózatok régiek vagy a kivitelezés minősége nem volt megfelelő, és ezeket a hibákat sorban javítani kell” – húzta alá. Arra a kérdésünkre, hogy az ADI-ből ki lehet-e lépni, és ha igen, milyen feltételek mellett, azt a választ kaptuk, hogy „fogoly nem lehet senki, de úgy mint az már egy másik Bihar megyei szolgáltató esetében történt, a közös projektek költségeit mindaz ki kell fizesse, aki egy ilyen útra lép”.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában