Szerénységet vár a váradi városvezetéstől a helyi ellenzék

Pap István

„Pénzügyi illúziókba” ringatja a váradi polgárokat a városvezetés – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Adrian Madar, a Nagyváradi Helyi Tanács szociáldemokrata párti (PSD) frakcióvezetője. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a polgármesteri hivatalnak az elmúlt évek elején szokásává vált meghirdetni, hogy a város történetének legnagyobb költségvetését állították össze, és az uniós források lehívásában is rekordokat döngetnek, de az év végére rendre kiderül, hogy a tervezett költségvetésnek a felét sem sikerült realizálni. Madar kiemelte, hogy 2022-ben a város a költségvetésbe foglalt uniós alapoknak mindössze a 24 százalékát hívta le, azaz az eredetileg megcélzott 74 millió euró helyett csak 18 millió eurót. Hozzátette, hogy a tavalyi költségvetésből 130 millió eurót a „nem realizált” fejezetbe soroltak, azaz ennyi pénzt nem költöttek el a költségvetésből. „Minden év elején eurómilliókat ígérnek a nagyváradi polgároknak, rekordösszegű költségvetéseket jelentenek be – tavaly 480 millió eurót, idén 490 millió eurót –, és mi abban az illúzióban élünk, hogy ezeket a költségvetéseket valóban végrehajtjuk. Ha elemezzük a helyzetet 2018-tól mostanáig, azt látjuk, hogy a polgármesteri hivatal a tervezett beruházási költségvetéseknek mindössze a 25–35 százalékát éri el” – fogalmazott a politikus.

Statisztikák

Adrian Madar statisztikai adatokkal hasonlította össze Nagyváradot és más romániai városokat abban a tekintetben, hogy hol mekkora mértékű volt a uniós alapok lehívása. A politikus által ismertetett adatok szerint 2022-ben Nagyvárad 89 millió lej értékben hívott le uniós forrásokat, ez az összeg Kolozsváron 50, Alexandriában 13, Temesváron 208, Craiován 182, Bodzavásáron pedig 98 millió lej volt. Ezeket az összegeket a városok lakosságszámára kivetítve azt kapjuk, folytatta a politikus, hogy Nagyváradon minden lakosra 487 lej értékben jutott a tavaly uniós forrás, ami több mint Alexandrián, ahol az egy főre eső lehívott uniós pénzek értéke 331 lej volt, Kolozsváron pedig 178 lej, viszont lényegesen kevesebb, mint Bodzavásáron, ahol az egy főre eső uniós forrás 956 lej volt, vagy Temesváron, ahol ez az összeg 831 lejt tett ki. De Craiova is megelőzi Nagyváradot e tekintetben, ott ugyanis tavaly az egy főre eső lehívott uniós pénzösszeg 778 lej volt. A politikus szerint a nagyváradi önkormányzatnak fel kellene hagynia a sikerpropagandával, hiszen, mint fogalmazott: „nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál”.